A történelem hét legtöbb gyermeket szülő asszonya
2015. június 4. 13:38
Korábban
Akit gótikus festményen is megörökítettek
A bönnigheimi Cirjék-templomban látható festmény
A Német-római Császárság legtermékenyebb és egyben legszerencsétlenebb anyukája a középkorban kétségkívül Barbara Stratzmann volt. Az asszony 38 fiú mellett 15 lányt szült, ám 19-en közülük hava születtek, legidősebb gyermeke 1498-ban mindössze 8 éves volt. Wimpfen város jegyzőjének 1498. december 21-i feljegyzése szerint az asszony tizennyolcszor szült egy gyermeket, emellett pedig ötször kettes, négyszer hármas, egyszer-egyszer pedig hatos és hetes ikreknek is életet adott. A hivatalnok állításait manapság egyre több szakértő kérdőjelezi meg, mondván, a kor orvoslási színvonalát figyelembe véve elképzelhetetlen lett volna, hogy egy asszony ennyi ikerszülést túléljen.
Ez persze semmit sem von le a bönnigheimi Cirjék-templom falát díszítő, valamikor 1500 és 1525 között készített késő gótikus festmény értékéből, amelyen a Jézus Krisztus születése utáni pillanatokat ábrázoló betlehemi jelenet alatt Barbara és Adam Stratzmannt, valamint 53 gyermeküket is megörökítették. Balra az apa látható 38 fiával, jobbra pedig az anya áll 15 lánya társaságában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap