A mesék Arthur királyától Heinrich Himmlerig sokan kutattak megszállottan a Szent Grál után
0000. 0. 00:00 Múlt-kor
Korábban
Hősök útján Angliába
Robert de Boron művének a főhőse is maga Percival. Róla a 13. század elején egy német költő, Wolfram von Eschenbach is írt egy epikus költeményt, amelyet a főhőséről nevezett el. Ennek a műnek a középpontjában már egy hős és az ő küldetése, a Grál keresése áll.
A francia nyelvű Vulgáta-ciklus, amely szintén a 13. század elején keletkezett, már egy egészen más történetet mutat be. Percival helyét átveszi Galahad, aki nem más, mint Lancelot törvénytelen fia. Ő találja meg a Kerekasztal lovagjai által oly sokat keresett Grált. A névtelen szerző által írt Vulgáta-cikluson alapszik Sir Thomas Malory művének, a Le Morte D’Arthur-nak a történetei. Ezeket már alighanem jól ismerjük, és közöttük ott találjuk a Grál feltalálására irányuló próbálkozásokat.
Ahogy a legenda a francia területekről elterjedt Angliában, úgy egészült ki olyan elemekkel, amelyek korábban a Grállal kapcsolatos történetekben nem szerepeltek. Ezek egy része még a kelta hagyományból eredt és keveredett azzal. Ilyen történet a Grál utazása Angliába. Mint láttuk, a korábbi elbeszélésekben a Grált már egy misztikus helyen találták meg. Ezek a helyszínek elég közel voltak ahhoz, hogy a történetek szereplői meglátogassák, de elég távol, hogy kalandos legyen eljutni oda.
Viszont egyes legendák szerint a Grált maga Arimathiai József vitte el angliai helyszínére, mégpedig az akkoriban szigetként létező Glastonbury Tor-ba. Ott megalapította a glastonbury apátságot és keresztény hitre térítette a helyieket, majd valahol a környéken a föld alá rejtette el a szent ereklyét. A helyszín összeköti az Arthur-legendát és a Grál történetét, mert állítólag 1191-ben itt fedezték fel a királynak és feleségének, Ginevrának a sírját.
Sőt, a legendák később tovább íródtak. A 19. század elején William Blake költő azt is megírta, hogy a fiatal Jézus is elvetődött Britanniába, és itt nevelődött tizenkét éves korától kezdve Arimathiai József felügyelete mellett. Noha ez elméletben nem kizárt, hiszen Jézus életének semmilyen részlete nem ismert 12 és 30 éves kora között, mégis valószínűtlen, hogy ez megtörtént volna. Glastonbury apátságát egyébként valószínűleg valamikor a hetedik század körül alapították.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Máig nem sikerült megfejteniük a tudósoknak a minószi könyvelők írását 09:05
- Több mint fél évszázad után derült fény a híres fotó főszereplőjének kilétére tegnap
- Digitálisan is elérhetővé válik az ELTE tudásbázisa tegnap
- Először még a törökhöz közelebbi nyelvnek gondolta a magyart Budenz József tegnap
- Olvasási szokásokról tart pódiumbeszélgetést a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a könyvhéten tegnap
- Komoly elismeréssel díjazták a tiszadobi Andrássy-kastélyt tegnap
- Mesék és népdalok színesítik a szegedi Móra Ferenc Múzeum új kiállítását tegnap
- Horvát bánként bizonyította alkalmasságát a trónra Mátyás király egyetlen fia tegnap