A méreg nem hatott, az orosz főuraknak kétszer is le kellett lőniük Raszputyint

A tejfakasztó jós

Raszputyin 1869-ben egy eldugott szibériai faluban, Pokrovszkojéban született, egy kereskedéssel is foglalkozó gazdacsaládban. Mivel a közelben iskola sem volt, sokáig csak apja földjén dolgozott. Barátai, családtagjai visszaemlékezései szerint Raszputyin – amellett, hogy jósolni is tudott – Assisi Szent Ferenchez hasonló képességgel bírt: képes volt szóba elegyedni az állatokkal.

A legenda szerint egy alkalommal profetikus képességeinek segítségével oldott meg egy lótolvajlási ügyet: „A lovat a falu leggazdagabb emberének udvarában találjátok” – jelentette ki. Nem tévedett. Emellett még azt is beszélték róla, hogy ha a tehén közelében állt, a jószág több tejet adott.

Falubelijei közül sokan azonban már nem voltak annyira jó véleménnyel róla: kicsapongó életű, senkiházi tolvajként írták le a gyakorta csak „részeges Griskaként” emlegetett ifjút. Az állatokkal való szóba elegyedésről és a jóslásról szóló szóbeszédek nyilvánvalóan nélkülözik az igazságot, de feltehetően a korhely életmódról tudósító színes történetek sem mentesek az erőteljes túlzásoktól.

Raszputyin már 18 évesen családot alapított, feleségétől három, felnőttkort megélt gyermeke született, több utódját azonban még kisgyermekkorukban elvesztette. Ez is közrejátszhatott abban, hogy a muzsik 1892-ben elhagyta családját, és három hónapot töltött egy kolostorban, ahol megvilágosodáson esett át. Élete teljesen megváltozott: nemcsak az alkoholról, a húsról is lemondott, és mindennapjai részévé vált a vallásos meditáció.

Kapcsolatba került a hlisztek („önostorozók”) szektájával, amely a „hús és a szellem” örök harcát hirdette. A korabeli Oroszországban a meglehetősen eretneknek ható tanítás úgy szólt, hogy az aszketikus élet a bűn kihívásával, esetleges elkövetésével, majd a bűnbánattal való megtisztulással teljesedik ki: ez az üdvözülés igaz útja.

A szóbeszéd szerint az orosz vidéket járó, mindenféle képzettség nélküli vándorprédikátor olyannyira szó szerint értette tanításait, hogy a nála gyakorta megforduló, házasságtörést elkövetett nőkből az aktus – ezúttal magával a gyógyító prédikátorral történő – elkövetésével űzte ki a gonoszt.

Raszputyint sztarecként kezdték tisztelni annak ellenére, hogy a megnevezéssel általában az idősebb, példás életű szerzeteseket illették. Raszputyin híre egyre terjedt, és Szentpétervárig, az akkori orosz fővárosig is eljutott.

Egy szentpétervári püspök hívására a szerzetes a városba érkezett, ahol többek között a cárné, Viktória királynő unokája, Alexandra Fjodorovna gyóntatójával, Feofan püspökkel is találkozott, sőt egy idő után nála is lakott. A főváros miszticizmusra rendkívül fogékony felsőbb köreiben igen hamar komoly hírnévre tett szert, és híre a cári udvarba is elért.

1. A tejfakasztó jós
2. Orgiák és telefonos „távgyógyítás”
3. Besült jóslatok
4. Arisztokrata összeesküvők vagy a brit titkosszolgálat?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig