A rabszolgaság megszüntetése miatt lázadtak fel az amerikaiak ellen Haitin

Az USA tengerészgyalogosai Haitin

Az 1900-as évek elejére Haiti súlyos adósságcsapdába került, függetlenségének elismeréséért komoly összeget kellett fizetnie Franciaországnak, mely törlesztéséhez jelentős hitelt vett fel az Egyesült Államok több bankjától.

A pénzügyi nehézségek mellett az ország politikailag is elvesztette stabilitását, 1911 és 1915 között hét elnök váltotta egymást, közülük néhányat meggyilkoltak, másokat puccsal távolítottak el.

Az Egyesült Államok a Karibi-térséget és Latin-Amerikát régóta befolyási övezetének tekintette, gazdasági és stratégiai érdekeinek védelmében a fegyveres beavatkozástól sem riadt vissza.

Növekvő német befolyás

Az Egyesült Államok aggodalommal figyelte a német befolyás növekedését Haitin. Egyre több német kereskedő telepedett le itt, akik idővel jelentős szereplőivé váltak a térség gazdaságának. Sok német férfi helyi nővel kötött házasságot, így megkerülve azt a törvényt, amely tiltotta, hogy külföldiek földet birtokoljanak az országban. Németország az USA legnagyobb riválisává vált a régióban.

Amerikai páncélozott járművek

1915-ben meggyilkolták Jean Vilbrun Guillaume Sam elnököt, az ezt követő káoszt alkalmasnak látta az Egyesült Államok a közvetlen beavatkozásra. Woodrow Wilson elnök 1915. július 28-án elrendelte Haiti megszállását, és még aznap 340 amerikai tengerészgyalogos sikeresen végrehajtotta a partraszállást.

Az amerikai katonák felügyelete alatt összeült a haiti nemzetgyűlés, és döntéseiket, a külső nyomásra, már nagyobb egyetértésben hozták meg. Philippe Sudré Dartiguenave-ot választották elnöknek, aki készséggel lemondott Haiti szuverenitásáról.

Az általa aláírt szerződés értelmében az országot az Egyesült Államok védelme alá helyezte, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a közművek, egészségügy, pénzügyek, vámfelügyelet és rendőrség évekig amerikai irányítás alatt állt.

A megszállás alatt új alkotmány született, amelyet egy elterjedt szóbeszéd szerint a későbbi elnök, Franklin Delano Roosevelt maga írt. Bármi is legyen az igazság, biztosan felügyelte annak kidolgozását.

Haiti kétségtelenül fejlődött az amerikai gyámság alatt, az úthálózat jelentős része ekkor épült ki, és a mezőgazdaság is fejlődött, azonban mindezt kényszermunkával érték el, amelynek következtében több száz helyi lakos vesztette életét.

Haiti ellenállás és vérontás

A lakosság többször is fellázadt az Egyesült Államok és a segítségével létrehozott fegyveres erők túlkapásai ellen. 1918-ban közel 40 ezren indultak harcba Charlemagne Péralte vezetésével a megszállás ellen. A Port-au-Prince-i csatában a felkelők megtámadták a fővárost, az összecsapásokban több ezer ember veszítette életét. A helyiek minden igyekezete ellenére az ott állomásozó tengerészgyalogságnak sikerült a felkelést levernie.

Haiti elnökének hivatalos látogatása az Egyesült Államokban 1926-ban

A megszállás évei során az Egyesült Államok számára is egyre terhesebbé vált a katonai jelenlét fenntartása az országban. 1929-ben Les Cayes városában amerikai katonák tüzet nyitottak a békésen tüntető tömegre, több mint húsz ember halálát okozva. Az incidens nemcsak Haitin, hanem nemzetközi szinten is nagy felháborodást keltett.

Ezt követően bizottság érkezett a szigetre, amely megállapította, hogy a megszállás nem érte el a kívánt eredményeket. Az Egyesült Államok és Haiti 1933-ban megállapodott a kivonulásról, és az utolsó amerikai egységek 1934-ben hagyták el az országot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?