A legkülönfélébb betegségeket igyekeztek koponyalékeléssel gyógyítani a történelem során
2021. augusztus 8. 17:04 Múlt-kor
Korábban
Modern módszerek
A huszadik század újabb ugrást hozott az orvoslásnak, és ez többek között a két világháborúnak is köszönhető. Akárcsak a korábbi századokban, a háborús fejsérülések különböző változatai lehetőséget adtak a következmények vizsgálatára, és ebből kifolyólag az agy feltérképezésére is.
A hadi kiadások emelkedésével párhuzamosan általában a katonai alkalmazású egészségügyi kiadások is megnőttek. A neurológia tudománya az 1920-as években született meg, ekkortól fogva már elkülönítették azt, hogy a nagyobb agyterületek milyen funkciókért felelősek.
A technológiai fejlődés ráadásul lehetővé tette, hogy az agyat non-invazív módszerekkel is vizsgálják. Az első áttörést a röntgen feltalálása jelentette, amely a koponyacsont felépítését és esetleges sérüléseit figyeljék meg egy műtét előtt.
Az első elektroenkefalográfiát az osztrák Hans Berger alkotta meg 1929-ben, amellyel lehetségessé vált az agy elektromos impulzusainak figyelése, ezekből pedig következtetéseket lehetett levonni az esetleges hibás működésről. Csaknem vele egy időben született meg az agyi angiográfia, amikor a véráramba fecskendezett festékanyag segítségével lehetett „betekintést” nyerni az agyi erekbe.
A huszadik század még számos további találmánnyal gyarapította a fejen elvégzendő orvosi beavatkozások eszközparkját, így az MRI-vel, vagy a PET-el, amelyek szintén a non-invazív megfigyelések váltak még szélesebb körűvé. De a mostani század is ígér olyan, tömegesen bevethető módszereket, mint például a koponya felnyitása nélküli lézeres beavatkozás, vagy a robotok által végzett műtétek.
Úgy tűnik, hogy a legkorábban elkezdett orvosi beavatkozások töretlen fejlődése még korántsem fejeződött be, bármilyen hosszú utat is tettünk meg azóta, hogy a legelső trepanációs műtétet végrehajtották.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
