A középkor 10 legjelentősebb mérnöki csúcsteljesítménye
2020. október 7. 17:44 Múlt-kor
Korábban
A Bazacle-gát
A vízimalmok használata a középkorban jelentősen megnőtt. A Domesday Book, az angliai birtokokról és a lakosságról készített kétkötetes középkori összeírás például csak a 11. századi Angliában több mint 6000 malomról tesz említést. Tudunk arról is, hogy számos módszert alkalmaztak termelékenységük javítására. Bagdadban a Tigris folyó közepén hajómalmokat állítottak fel, amelyek állítólag naponta 25 ezer embernek elegendő mennyiségű lisztet őröltek.
Az egyik legimpozánsabb középkori létesítmény a franciaországi Toulouse-hoz köthető, ahol a Garonne folyó mentén gátakkal több tucat malomba terelték a vizet. A Bazacle-gát 1177-ből vagy még ennél is korábbról származott, 400 méter hosszú volt, és átlósan ívelt át a folyón.
Donald Hill: A technika története a klasszikus és középkori időkben című könyvében azt írja, a Bazacle a többi gáthoz hasonlóan úgy épült, hogy több ezer, körülbelül hat méter hosszú tölgyfaköteget döngöltek a folyó medrébe. Így párhuzamos palánkok sora alakult ki, és a közöttük lévő területet földdel, fával, kaviccsal és sziklákkal töltötték meg. A gát elé hullámtörőket építettek, hogy megvédjék az úszó törmeléktől.
A projekt tulajdonosa a Moulins du Bazacle Társaság volt, amelyet Európa első részvénytársaságának tartanak. A vállalat évszázadokig sikeres volt, még azután is, hogy a gátakat a 19. században hidroelektromos erőművekké alakította át.
London földalatti csatornája
Ahogy a középkori Európában egyre több város keletkezett, úgy lett egyre nagyobb az igény az ivóvíz iránt, amely az egyik legfontosabb infrastrukturális szükségletté vált. London a Temze partján terült el ugyan, de a víz tisztasága feletti aggodalmak és a város rohamos léptékű növekedése a helyi tisztviselőket új megoldásokra és új vízforrások keresésére sarkallta.
A 13. században London megvásárolta a város négy kilométeres körzetében a természeti erőforrások kiaknázásának jogát, vizeit pedig a föld alatt lefektetett csöveken keresztül juttatta el Cheapside-be, a város szívébe. A „Nagy Csatorna” munkálatai 1245-ben kezdődtek és legalább 1286-ig eltartottak. A konstrukció lehetővé tette minden londoni lakos számára, hogy szabadon hozzáférjen az vízellátásához.
A városi adminisztráció kimutatásai szerint gondoskodtak a fenntartásról, szabályozták a felhasználók körét, sőt a fekete halálra keresztelt pusztító pestisjárvány idején vizsgálták a járvány terjedésének mikéntjét is. A 14. század végére a vezetékrendszer a vizet a városba vezető csatornákkal bővült ki és egészen az 1666-os nagy londoni tűzvészig használták.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
