A kor nagy magyar művészei segédkeztek a legendás Feszty-körkép elkészítésében
2022. május 13. 16:25 MTI
128 éve, 1894. május 13-án adták át a nagyközönségnek Feszty Árpád A magyarok bejövetele című hatalmas körképét. A maga nemében egyedülálló, monumentális alkotás a nemzeti romantika szemüvegén keresztül hat jelenetben mutatja be a honfoglalást.
Árpád és a magyarok vezérei a Feszty-körképen
Korábban
Az 1856-ban született Feszty Árpád az akadémikus, historizáló művészet jellegzetes képviselője volt, alkotásai többek között a Nemzeti Színházat, az Operaházat, a Törvénykezési Palotát díszítik vagy díszítették.
Nevét mindenekelőtt a honfoglalás millenniumára festett körképe tette ismertté. A 18-19. század fordulóján Robert Barker brit festőművész által szabályszerűen szabadalmaztatott műfaj olyan végtelenített, kör alakú vászonra festett alkotás, amelynek középpontjába állva a néző az ábrázolt táj vagy esemény részesének érezhette magát.
Ezt az érzést fokozza a vászon és a néző közé épített előtér, azaz terepasztalhoz hasonló dioráma, mely szinte folytatja a képet, összemosva a valóságot annak festett másával. Egy olyan korban, amely nem ismerte a fotót és a filmet, a panorámakép egyszerre volt szórakozás és tájékozódás.
Először a bibliai özönvíz történetét szerette volna megfesteni
Feszty 1891-es párizsi útja során látta A francia hadsereg című monumentális körképet, amely annyira lenyűgözte, hogy elhatározta: hasonló méretekben festi meg a bibliai özönvíz történetét. Felesége, a szintén festő Jókai Róza ettől igencsak megrettent, mert fel tudta mérni, milyen hatalmas munkával és anyagi áldozattal jár egy ekkora vállalkozás.
Fesztyt végül apósa, Jókai Mór beszélte rá arra, hogy ha már nem áll el tervétől, inkább hazafias témát válasszon, hiszen közeleg a honfoglalás ezredik évfordulója. A célra részvénytársaság alakult, telket béreltek a mai Szépművészeti Múzeum helyén, a körképet befogadó üvegkupolás épületet Feszty Adolf építész, a festő bátyja tervezte.
Feszty Árpád társaival Erdélyi Mór felvételén (1894)
Feszty előkészületként a Keleti-Kárpátokba is elutazott, a Vereckei-hágónál és a Volóci-völgyben készített helyszíni tanulmányokat, történészek, régészek véleményét kérte ki. A művész két éven át megfeszített erővel dolgozott a világ egyik legnagyobb, 1800 négyzetméteres, 120 méter hosszú, 15 méter széles és 38 méter átmérőjű panorámaképén, amelyet egyetlen darabba szőtt belga vászonra festett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20