Az átlagemberhez képest lényegesen jobb körülmények közt éltek a középkori szerzetesek
2020. július 31. 16:21 Múlt-kor
Korábban
A csend volt a központja mindennek
A személyes vagyontárgyak tekintetében a szerzetesek Jézus Krisztus tanításait követve a Máté evangéliumában leírtakhoz tartották magukat: „Ha tökéletes akarsz lenni – felelte Jézus –, add el, amid van, az árát oszd szét a szegények között, így kincsed lesz a mennyben. Aztán gyere és kövess engem!”
Ezeknek az ideáloknak a betartása természetesen kolostoronként változott. A személyes vagyontárgyak megtagadásán túl a csend volt az, ami emlékeztette a szerzeteseket, hogy egy, a külvilágtól elkülönülő, zárt társadalomban élnek.
A szerzeteseknek általában tilos volt a templomban, a konyhában, az ebédlőben, és az hálóhelyiségben beszélgetniük. A kerengő volt az a hely, ahol közvetlenül a nagygyűlés után mód nyílhatott a szóbeli információcserére.
Persze szó sem lehetett semmiféle pletykálkodásról, a párbeszédnek a mindennapi szükségletek kapcsán felmerülő dolgokra és egyházi ügyekre kellett korlátozódnia. A szerzetesek gyakran csak szerzetestársukkal kommunikálhattak, a novíciusokkal és a laikus testvérekkel nem, az idegenekkel pedig egyáltalán nem értekezhettek.
Emiatt gyakran a novíciusokkal és a laikus testvérekkel megismertetett kézmozdulatokkal kommunikáltak, és olyan helyeken, ahol nem volt illendő megszólalni, inkább suttogtak, mint beszéltek.
Kopasz fejtető és a mindent eltakaró ruha
A szerzetesek fejük tetején leborotválták a hajukat (ez volt az úgynevezett tonzúra), ruházatukat pedig úgy alakították, hogy az testük minél nagyobb részét eltakarja. Vászon alsóneműt hordtak és néha harisnyát vagy zoknit is. A mindennapi viseletükhöz tartozott egy egyszerű pamut tunika, amelyet egy bőrszíj fogott át a derekuknál.
Ruházatuk másik, ikonikus darabja egy mély kapucnival rendelkező ujjatlan csuklya volt, amelyre egy másik, hosszú ujjú köntöst vettek. Télen még egy darabbal, egy juhbőrből készült köpennyel bővült a kollekció.
A ruháin kívül egy szerzetesnek nem sok ingósága volt: Egy tollon, zsebkendőn, pár gombon, és egy kis méretű varrókészleten kívül mást nem nagyon birtokoltak a barátok. A szobájukban egy tollal vagy szalmával tömött matracon, gyapjútakaró alatt hajtották álomra fejüket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.