Hat ember a történelemből, akire ösztönzőleg hatott a karantén unalma

William Shakespeare

A leghíresebb angol drámaíró életét szinte végigkísérte a pestis: kisgyermekkorában szülővárosa, Stratford-upon-Avon lakosságának egy jókora szeletét vitte el a kór, és későbbi élete során többször is át kellett vészelnie a londoni színházi élet teljes leállását a fertőzés okán.

Mivel az életéről igen kevés kortárs forrásból származó információ áll rendelkezésre, Shakespeare életének kutatói sok szempontból a sötétben tapogatóznak. A járványok azonban biztos, hogy kettős hatással voltak a drámaíró életkörülményeire: jelentős bevételkiesést hoztak, egyúttal azonban rengeteg időt adtak neki új művek alkotására.

Sokak szerint egyik leglehangolóbb és legszomorúbb darabja, a Lear király az 1606-os londoni pestis idején született. Az biztosan tudható, hogy ugyanebből az időszakból származik a szintén komor Macbeth, továbbá a tragikus Antonius és Kleopátra is.

Ezt megelőzően elképzelhető, hogy a Szeget szeggel, az Othello, valamint a Minden jó, ha a vége jó egy 1603-1604-es járvány során születtek, amikor a város minden színháza bezárt.

Korábban, az 1590-es években mintha egy jóval nagyobb kreatív periódusa is lett volna, ennek során körülbelül 12 hónap alatt felkerült társulata, a Lordkamarás embereinek kínálatába a Tévedések vígjátéka, a II. Richárd, a Szentivánéji álom, a Rómeó és Júlia, valamint a Lóvátett lovagok – és talán az állítólagos „elveszett” Shakespeare-darab, a Nyertes szerelmi fáradságok is.

A kutatók szerint e darabok legalább egy része, de akár mindegyike is az 1592 és 1594 közötti, szintén pestis által okozott színházi zárvatartás idején íródhatott.

Annyi bizonyos, hogy Shakespeare jól ismerte a pestist és a miatta hozott intézkedéseket. A Rómeó és Júlia ötödik felvonásában János barát a következőt meséli Lőrinc barátnak, amikor a Rómeónak címzett üzenet célba érkezése felől érdeklődik:

„Elmentem egy mezítlábas baráthoz,
Ki gyámolítja a betegeket,
Hogy elkisérjem és meg is találtam,
De minthogy azt hitték a városőrök,
Hogy mind a ketten oly helyen forogtunk,
Hol döghalál és fertőzet lakik,
Ajtónk lezárták és mi ottrekedtünk.
Így Mantovába el sem érkezénk.”

1. Az élet megszokott része
2. Giovanni Boccaccio
3. VIII. Henrik angol király
4. William Shakespeare
5. Isaac Newton

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán