Hat ember a történelemből, akire ösztönzőleg hatott a karantén unalma
2020. július 2. 10:42 Múlt-kor
Korábban
VIII. Henrik angol király
A Tudor- és Stuart-kori Angliában rendszeresen pusztítottak különféle járványok, ezek alkalmával az uralkodó rendszerint elhagyta a fővárost, és vidéki birtokai valamelyikén keresett menedéket. Gyakran külön elrendelték, hogy senki ne próbálja őket követni – amikor I. Erzsébet egyszer a windsori kastélyba húzódott vissza a pestis elől, a kapu mellé akasztófát állíttatott, elrettentésül a bejutni próbálóknak.
A betegségektől azonban a legjobban kétségtelenül Erzsébet apja, VIII. Henrik rettegett. Annak ellenére, hogy az erős, robusztus katonakirály szerepében igyekezett tetszelegni, valójában igencsak hipochonder személyiség volt, aki sokat tanulmányozta a korban elérhető orvosi irodalmat, és saját kotyvasztású „gyógyszerekkel” is előállt, amelyeket orvosi tanácsok kíséretében kínálgatott környezetének.
Lánya, Erzsébet is hódolt e hobbiknak, azonban ő jóval kevésbé kezelte görcsösen a betegség gondolatát, miután gyermekkorában a feketehimlőn is átesett.
A pestis mellett Henrik legnagyobb félelme az úgynevezett izzadásos kór, avagy angol izzadás volt, egy máig ismeretlen, fertőző betegség, amely emberek tízezreivel végzett a szigetországban Henrik és édesapja uralma idején. Habár tünetei és lefolyása eltértek a pestisétől, nem volt kevésbé halálos – az orvostörténészek szerint lehetséges, hogy egy hantavírushoz hasonló kórokozó idézte elő.
1517-ben Henrik az izzadásos kór elől menekülve elkezdte körbeutazni szűkebb kíséretével az országot. Decemberre majdnem kifogytak az élelemből, miután a király nem volt hajlandó olyan kereskedőktől venni, akik kapcsolatba kerülhettek a fertőzéssel – végül az ország déli partján fekvő Southamptonba hozattak élelmet Flandriából.
1528-ban, egy újabb járvány kitörésével Henrik ismét útra kelt, és akkori feleségét, Boleyn Annát sem volt hajlandó meglátogatni, miután az elkapta a kórt. Egy szerelmeslevél kíséretében egyik orvosát küldte el hozzá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap