A humor volt a norvégok titkos fegyvere a náci megszállás alatt
2016. augusztus 15. 15:05
Korábban
„Istenverte Hitler”
A németellenes érzések leginkább talán mégis a való életben megtörtént esetekben tükröződtek, mint például a németek és norvégok által is – társadalmi osztálytól és rétegtől függetlenül – használt villamosokon való viselkedés esetében. A járműveken ugyanis egy spontán kialakult szövetség formálódott a németekkel szemben: szinte egyetlen norvég sem ült le a közelükben, még akkor sem, ha volt hely. A megszállók erre válaszul elrendelték, hogy amennyiben van hely a közlekedési járműveken, kötelező leülni. A rendelkezések ellenére a németekkel szembeni magatartás nem változott. Ahogyan egy illegális lap néhány hónappal a megszállást követően írta: „A németek leginkább az emberek hidegségétől, valamint az érintkezésből való kizárásuktól szenvednek itt, Norvégiában. Hadd érezzék továbbra is ezt a csontjukig hatoló hűvösséget.”
Ezekben az években még a félregépelések is az ellenállás megnyilvánulásaivá váltak. Amikor a cenzorok arra kérték Oskar Hasselknippét, a Ringerikeblad szerkesztőjét, hogy azt írja, a németek „fölényben vannak férfiak és ágyúk” (menn og kanoner) tekintetében, a lap munkatársa „véletlenül” azt gépelte be, hogy „férfiak és nyulak” (menn og kaniner) vonatkozásában mutatkozik meg a német fölény. A Norges Idrettsblad nevű lap úgy számolt be egy síverseny győzteseiről, hogy nevük kezdőbetűje az „Istenverte Hitler” mondatot adta ki. A németek persze sokszor észrevették a hasonló kihágásokat. Miután például a Norske Ukeblad című lapban egy gúnyos rajz jelent meg Hitlerről és a náci bábkormány vezetőjéről, Vidkun Quislingről, az újság a megszállás végéig már nem jelenhetett meg.
Nem csoda, hogy a németek ennyire komolyan vették a megszállás ellen tiltakozó humort, mivel ez éppen felsőbbrendűségüket kezdte ki, amelyet minden eszközzel igyekeztek hangsúlyozni. A polgári engedetlenség letartóztatást, a földalatti lapok terjesztésében való részvétel pedig akár még ennél komolyabb büntetést is vonhatott maga után. A humor tehát fontos eszköze volt a norvégok ellenállásának, amely persze nem terjedt ki a teljes társadalomra. A háború során folyamatosan növekedett a norvég fasiszta párt, a Nasjonal Samling taglétszáma, és 1943-ra elérte a 43 ezer főt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.