A humor volt a norvégok titkos fegyvere a náci megszállás alatt

2016. augusztus 15. 15:05

Korábban

Árja gyerekek és a majmokkal teli autó

Volt azonban, amit a tisztek sokkal jobban értékeltek: mégpedig a norvég nők kiszolgáltatottságát. Mint egy SS-dokumentumban olvasható: „Kifejezetten kívánatos, hogy a német katonák annyi gyereket nemzzenek norvég nőknek, amennyit csak lehetséges, függetlenül attól, hogy ez a házasság kötelékén belül vagy kívül történik meg”. A német állam által támogatott, hírhedt Lebensborn program legfőbb törekvése az volt, hogy minél több „árja” gyermek szülessen. Norvégiában számuk különösen magas értéket ért el: mintegy 12 ezer csecsemő született német katonák és norvég nők együttlétéből. A lakosság persze – csakúgy, mint Franciaországban – nem nézte jó szemmel a hasonló kapcsolatokat: gyakran kopaszra borotválták vagy horogkereszttel jelölték meg őket. A német-norvég koprodukcióból született gyermekeket a háborút követően gyakran kiközösítették, és a család sokszor jobbnak látta, ha elmenekül. Így került Svédországba többek között az ABBA tagjaként világhírűvé vált Anni-Frid Synni Lyngstad, ismertebb nevén Frida.

Bár voltak olyan nők, akik maguk kezdeményezték az intimebb kapcsolatot a német katonákkal, sokaknak maguktól eszük ágában sem lett volna belemenni hasonlóba, ám a következményektől való félelmük kényszerítő hatása alatt kénytelenek voltak elfogadni a németek közeledését. A kézről kézre járó, és gyakorta publikált naplóbejegyzésekben számos rettenetes történetet dokumentáltak a háború alatt. Egy fiatal oslói nő, Cecilie Schou-Sorensen a következőképpen számolt be egy esetről, amelynek szemtanúja volt: „Egy nővér sétál haza este, egy német követi őt; egyikük sem beszél. A német követi a nőt felfelé a lépcsőn, a nővérnek azonban sikerült beszorítani magát az ajtón a férfi nélkül. Másnap értesítést kap, hogy amennyiben nem kár bocsánatot a némettől, háromhavi börtönbüntetésre számíthat.”

A számos humoros anekdotát és közszájon forgó – a németeket nem túl jó színben feltüntető – vicceket tartalmazó naplók birtoklása is komoly büntetést vonhatott maga után. Egy 1942-es rendelet szerint a náciellenes véleményt megfogalmazók akár halálbüntetésre is számíthattak, így a naplóbirtokosoknak különféle kreatív praktikákra volt szükségük ahhoz, hogy elrejtsék füzeteiket az éjszaka közepén razziázó hatósági személyek elől. Ha mégis rátaláltak, a németek számos olyan humoros mondattal találkozhattak, amelyek nem helyezték őket magasabb kategóriába az állatoknál. Mint például a következő viccben: egy, a bergeni utcagyerekek tekintélyt nem tisztelő modortalanságáról tudomást szerző német tiszt megkérdezi egyiküket: „Nem láttál egy majmokkal teli autót elhaladni?”. „Miért, leestél?” – hangzik az utcagyerek válasza.

előző oldal következő oldal 2 / 3