A gigantikus vulkánkitörés, amelynek nagy szerepe volt, hogy Izland vikingjei kereszténnyé lettek

Egy csoport tudós és középkorkutató a Cambridge-i Egyetem vezetésével jégmagok és fák évgyűrűi alapján képes volt pontosan meghatározni egy vulkánkitörés időpontját, amely nem sokkal a sziget első telepeseinek érkezése után történt. A kitörés datálásával a kutatók azt találták, hogy Izland legfigyelemreméltóbb középkori költeménye (amely a pogány istenek végéről és későbbi toldásokban egy új isten eljöveteléről szól), ezt a kitörést írja le, és ennek emlékeit használhatták Izland keresztény hitre térítésére.

Az Eldgjá vulkán 10. századi kitörése az úgynevezett kiömléses kategóriába tartozik, ami egy ritkábban előforduló típusa a kitöréseknek. A hosszúra nyúló természeti esemény keretében hatalmas lávafolyamok terítik be a tájat kénes gázfelhők kíséretében. Izlandon tipikusnak mondható ez a kitöréstípus – a legutóbbi 2015-ben volt, ez mérhető levegőminőség-romlást idézett elő még az 1400 kilométerre található Írországban is. Az Eldgjá kiömlése a viking és kelta telepesek 874 körüli első megjelenése utáni egy évszázadon belül történt, de eddig a pontos ideje bizonytalan volt, ami megakadályozta az emberekre vonatkozó következményeinek felmérését. A kolosszális esemény során húsz köbkilométer láva tört a felszínre (ez elegendő lenne egész Angliát bokáig érő lávával beborítani).

A cambridge-i csapat grönlandi jégmagok (az évezredek során egymásra rakódott jégrétegekből fúrással kinyert minták, melyek a fák évgyűrűihez hasonlóan használhatók időmeghatározásra) segítségével határozta meg a kitörés időpontját, amelyek megőrizték a kitörés által a levegőbe juttatott, és egészen Grönlandig eljutott törmelék nyomait. E nyomok alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kitörés 939 tavaszán kezdődött, és legalább 940 őszéig tartott. „Ez pontosan Izland telepeseinek első két vagy három nemzedékének élettapasztalatai közé helyezi a kitörést”, mondta Dr. Clive Oppenheimer, a Cambridge-i Egyetem Földrajztanszékének tanára. „Még az első telepesek között gyerekként érkezők is megérhették.”

Miután volt egy dátumuk az Eldgjá kitöréséhez, a csapat megvizsgálta a lehetséges következményeit. Elsőként egy kénes porból képződött köd terjedt szét Európa felett, amelyet a kor német, ír és itáliai krónikásai is egy gyenge fényű és kimondottan vérvörös Nap formájában rögzítettek. Ezután a klíma lehűlt, ahogyan a porréteg megszűrte a felszínig eljutó napfényt, amely az északi félteke minden tájáról megvizsgált fák évgyűrűiből egyértelmű. Az évgyűrűkből arra is lehet következtetni, hogy az elmúlt ezerötszáz év egyik leghidegebb nyarát idézte elő az izlandi kitörés. „A 940-es év nyári lehűlése Közép-Európában, Skandináviában, a Sziklás-hegység kanadai szakaszán, Alaszkában és Közép-Ázsiában volt a legnagyobb mértékű, itt a nyári középhőmérséklet 2 Celsius-fokkal alacsonyabb volt”, mondta Markus Stoffel professzor a Genfi Egyetem Földtudományi Tanszékéről.

A csapat ezután középkori krónikákat vizsgált át arra utaló jelek után kutatva, hogy a lehűlő éghajlat miként befolyásolta a társadalmat. „Hatalmas kitörés volt, de ennek ellenére letaglózó volt a történelmi bizonyíték mennyisége a következményeit illetően”, mondta Tim Newfield, a Georgetowni Egyetem Történelem és Biológia Tanszékeinek oktatója. „Az Eldgjá által okozott emberi szenvedés széleskörű volt: Észak-Európától Észak-Kínáig az emberek hosszú, kemény teleket éltek át, melyeket hosszú tavaszi-nyári szárazság követett. A sáskajárások és a haszonállatok tömeges pusztulása csak tovább súlyosbított a helyzeten. Ugyan nem volt mindenhol éhínség, de erről és tömeges halálozásokról olvashatunk a korai 940-es évekből a mai Németország, Irak és Kína területén.”

„Az Eldgjá kitörése minden bizonnyal megsemmisítő hatással bírt Izland nemrég létrehozott településein – nagyon valószínű, hogy sok földet kellett parlagon hagyni és súlyos volt az éhínség”, mondta Andy Orchard professzor az Oxfordi Egyetem Angol Tanszékéről. „Sajnos azonban nincsenek ebből az időből fennmaradt szövegek magáról Izlandról, amelyek első kézből való beszámolókat nyújthatnának a kitörésről.” Viszont Izland leghíresebb középkori verse, a Vǫluspá („A jósnő szava”) úgy tűnik, a kitörés lenyomatát őrzi. A költemény keletkezése 961-ig követhető vissza, Izland pogány isteneinek végét és későbbi betoldásokban egy új, egyedüli isten eljövetelét jósolja meg: más szóval Izland kereszténységre térítését, amely nagyjából a 11. század fordulóján vált hivatalossá.

A vers egy része egy borzalmas kitörést ír le, amelyben tüzes robbanások világítják meg az eget, és a Napot vastag hamu- és gőzfelhők takarják ki:

Feketül a napfény,
föld merül vízbe,
fénye csillagoknak
elfakul az égen,
párasugár csap fel,
félelmes lángoszlop,
iszonyú hőség
hatol az égig.
(Bernáth István fordítása)

A vers továbbá hideg nyarakról is ír, amelyek a kitörés után várhatók, és a kutatók ezeket a leírásokat az Eldgjá kitörésének látványával és következményeivel kapcsolják össze, mivel ez az emberek által lakott Izland történetének legnagyobb kitörése volt. A költemény apokaliptikus képi világa a régi istenek világának végét jelenti. A kutatók szerint lehetséges, hogy e sorok a kitöréshez kapcsolódó szívszaggató emlékekeinek felidézését szolgálják, a 10. századi Izlandon végbemenő nagy vallási és kulturális eltolódás elősegítésére. „Így, hogy van egy biztos dátumunk a kitöréshez, sok középkori krónika feljegyzése azonnal helyrekerül mint valószínű következmény: Európa-szerte látott légköri homály, súlyos telek, hideg nyarak, rossz termések, és élelemhiány”, mondta Oppenheimer. „De a legfeltűnőbb az a majdhogynem szemtanú jellegű stílus, amelyben a kitörést leírja a Vǫluspá. A költemény azon értelmezése, miszerint jóslat a pogány istenek végéről és az egy isten helyükre kerüléséről azt sugallja, hogy e szörnyű vulkánkitörés emlékeit szándékosan vették elő Izland kereszténységre térítése során.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?