A földönkívüliek, a KGB és a jeti sem bizonyultak kielégítő válasznak a hírhedt Gyatlov-rejtélyre
2021. április 16. 08:33 Múlt-kor
Korábban
Titokzatos vércseppek és narancssárga bőr
Az előzetes megállapodás szerint a csoport elsőként Vizsajba való visszaérkezésekor adott volna életjelet magáról. Bár a tervek szerint a legkésőbbi időpont február 12-e lett volna, Gyatlov már megbetegedése előtt jelezte Jugyinnak, hogy a túra valószínűleg tovább fog tartani. Így egy ideig senki sem találta furcsának, hogy a fiatalok nem jelentkeznek.
Négy nappal később az egyetem azonban már elkezdett saját hatáskörben vizsgálódni, amikor pedig már egy hét is eltelt a megadott időponthoz képest, a hadsereg, a rendőrség és a hegyimentők alakulatai, valamint több száz önkéntes részvételével megindult az átfogó keresés, amelybe nem sokkal később már a légierő is bekapcsolódott.
A 4 ezer km²-nyi terület átfésülése után végül február 26-án találták meg a fiatalok utolsó táborhelyét, hamarosan pedig öt holttestre is rábukkantak. A helyszínen több furcsaság várta a szakértőket, mint egy krimiben: a sátor falát belülről késsel vágták fel, ami arra utal, hogy a bent lévők olyan gyorsan akarta kijutni, mivel nem volt idejük a sátor madzaggal összefogott bejáratával bíbelődni.
Megállapították, hogy meneküléskor a táborhelytől annyifelé futottak, ahányan voltak, de később mindannyian találkoztak a közeli erdő szélén, egy hatalmas fenyőfa alatt, körülbelül 900 méterre a sátoroktól. A fenyőfa ágairól nagyjából 4,5–5 méter magasságig le voltak törve a kisebb gallyak, mintha valaki felmászott volna a fára, annak ellenére, hogy az első ágak csak 2,8-3 méter magasságban kezdődtek. Erre utal, hogy négy embernek sebes volt a tenyere és a lábszára.
A nyomok alapján kiderült, a túrázók tüzet is gyújtottak, és megpróbáltak visszajutni a sátorhoz. Ez a 22 éves Zinaida Alekszejevna Kolmogorovának sikerült a legjobban, akinek 650 métert sikerült megtennie. A lány holtteste mellett vércseppeket fedeztek fel, amelyekről a genetikai vizsgálatok kiderítették, nem a csoport tagjaitól származnak. A tetemek közül kettőn nem volt lábbeli, hármójuk pedig csak alsóneműt viselt.
Az egyik holttestnek hiányzott az orra, többjükön égési sérülés nyomai voltak láthatók, Rusztem Szlobogyin pedig úgy szenvedett koponyaalapi törést a fenyőfa és a tábor között félúton, hogy nem volt mellette más lábnyom. Mindegyik holttest bőrszíne narancssárgás volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
