A fegyverek már hallgattak, de színházi páholyában így is utolérte a végzet Abraham Lincolnt
2022. április 15. 15:50 MTI
157 éve, 1865. április 15-én halt meg az ellene elkövetett merényletben Abraham Lincoln, az Egyesült Államok 16., egyben első republikánus elnöke, aki történetének legsúlyosabb, polgárháborúvá fajult válságából vezette ki országát, megőrizve annak egységét.
1864. február 9-én készült fotó az amerikai elnökről
Korábban
Abraham Lincoln 1809. február 12-én született Kentucky állam egyik kis farmján. Anyját tízévesen vesztette el, apjával Illinois államban telepedtek le. Intézményes képzésben nem részesült, saját elmondása szerint csak írni, olvasni és számolni tudott, amikor nagykorú lett.
Volt révész, vasúti munkás, katona, szatócs, postamester is, miközben óriási erőfeszítéssel képezte magát és 1837-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Már ekkor sem rejtette véka alá, hogy ellenzi a rabszolgatartás „szent jogát”. Erre nemcsak erkölcsi meggyőződése vezette, hanem a józan megfontolás is, mert felismerte, hogy az amerikai gazdaság fejlődését hátráltatja a nagy tömegű ingyenes élőmunka alkalmazása.
Hét évet töltött az illinoisi parlamentben, majd 1847-ben a liberális Whig Párt színeiben beválasztották a washingtoni Képviselőházba. (Rossz nyelvek annak tulajdonították feltűnő közéleti aktivitását, hogy kiállhatatlan természetű felesége elől menekült a politikába.) Két év után visszatért az ügyvédi praxishoz, de továbbra is feszítették a politikai ambíciók, nevét lassan országszerte megismerték.
1863-as fotó az elnökről
1860-ban ő lett a frissen alakult Republikánus Párt elnökjelöltje. A nyakigláb ügyvéd a kampány során megnövesztette a szakállát, hogy méltóságteljesebb benyomást keltsen. A választást megnyerte, és első republikánusként beköltözhetett a Fehér Házba. Ő volt az első elnök, aki nem az alapító tizenhárom állam valamelyikében született.
A rabszolgatartó szövetségi államok hatáskörének növelését pártoló déli és a szabad munkaerőt foglalkoztató, a washingtoni központi kormány erősítését szorgalmazó északi államok ellentétei egyre élesebbé váltak. Amikor az új elnököt 1861. március 4-én beiktatták hivatalába, hét déli állam már kimondta elszakadását és megalakította a Konföderációt, Lincoln pedig csak az első modern detektív, Allan Pinkerton rátermettségének köszönhette, hogy túlélt egy merényletet.
Lincoln a déliek elszakadását lázadásnak minősítette, innen egyenes út vezetett a polgárháború 1861. április 12-ei kitöréséhez. Hosszú, véres harcok kezdődtek, amelyben a fordulópontot az 1863. július 1-3. között vívott, északi győzelemmel végződött gettysburgi csata jelentette. Lincoln néhány nappal később a csatamezőn mondta el az amerikai történelem legismertebb és legrövidebb, alig háromperces, 273 szóból álló beszédét, amely lelket öntött az Unió polgáraiba, s megfogalmazta a legfontosabb amerikai értékeket.
Lincoln az antietami csata helyszínén 1862. október 3-án
Az elnök ekkor már túl volt egy sorsdöntő elhatározáson: 1863 első napján aláírta az emancipációról szóló proklamációt, amely mindörökre szabadnak nyilvánította az északiak által elfoglalt déli területeken élő rabszolgákat. (A rabszolgaság teljes eltörlését csak az alkotmány 1865 januárjában elfogadott, 13. kiegészítése mondta ki.) A polgárháborúban már karnyújtásnyira volt az északi győzelem, amikor 1864 végén Lincolnt újraválasztották tisztségében.
Politikai, katonai és erkölcsi győzelmének azonban nem sokáig örülhetett: hiába akart nagylelkű és megbocsátó lenni, a vesztesek mindenáron bosszút akartak állni. Egy héttel azután, hogy a déliek Robert E. Lee tábornok vezette főserege megadta magát, 1865. április 14-én este a washingtoni Ford Színház páholyában pisztollyal fejbe lőtte egy John Wilkes Booth nevű színész, aki a déliek ügyével rokonszenvezett.
Az elnök másnap reggel nyolc órakor meghalt, merénylőjét tizenegy nappal később menekülés közben lelőtték. Lincoln volt az első elnök, akinek holttestét a Capitolium épületében ravatalozták fel, majd az egész országot bejáró vonaton szállították végső nyughelyére, az Illinois állambeli Springfieldbe.
Lincoln személyét hazájában kultusz övezi, őt tekintik az amerikai erkölcsi értékek megtestesítőjének. Minden közvélemény-kutatás a legkiemelkedőbb elnökök közé sorolja, nevét autómárka, anyahajó és tengeralattjáró viseli, néhány évvel ezelőtt Steven Spielberg forgatott nagyszabású filmet róla, az elnököt megszemélyesítő Daniel Day-Lewis alakítását Oscar-díjjal ismerték el.
Barack Obama, az Egyesült Államok első színes bőrű elnöke ugyancsak Lincolnt tekintette példaképének. Az ő példáját követve Obama is vonaton érkezett első beiktatására Philadelphiából Washingtonba, és esküjét is arra a Bibliára tette le, amelyet Lincoln 1861. évi beiktatásakor használtak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
