2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

A csata, amely összetört japán álmokkal és amerikai „pulykavadászattal” zárult

2022. június 19. 11:50 Múlt-kor

„Apám! Ez olyan, mint egy otthoni pulykavadászat!” Egy amerikai pilóta így jellemezte a japán és amerikai pilóták között 1944. június 19–20-án lezajlott ütközetet a filippínó-tengeri csatában. Az összecsapás kimenetele nemcsak a pulyka szerepére kárhoztatott japán pilótákra volt katasztrofális hatással, hanem az egész Japán Császári Haditengerészetre is.

Hat repülő
Hat repülő – ennyit lőtt le a büszke amerikai, Alexander Vraciu

1944 júniusára az amerikaiak ellenőrzésük alá vonták a Csendes-óceáni térség középső részét és a japán fővárostól, Tokiótól valamivel több mint 2400 kilométerre fekvő, a japán belső védelmi gyűrűhöz tartozó Mariana-szigetek (Saipan, Guam, Tinian) elfoglalását tűzték ki célul.

Amikor az amerikai alakulatok partra szálltak Saipanon, a Japán Császári Haditengerészet admirálisa, Tojoda Szoemu úgy vélte, hogy megérett az idő egy régóta várt, mindent eldöntő küzdelemre az amerikai haditengerészettel.

A japánok által csak „döntő csapásnak” (Kantai Kesszen) hívott összecsapás kikényszerítésére azonban egy kissé későn került sor, Hirohito császár katonáinak győzelmi esélyei ugyanis a csata kezdeteitől fogva kétségesek voltak.

A japán haditengerészetnél szolgáló tapasztalt pilóták száma 1944 nyarára jelentősen megcsappant a korábban vívott Korall-tengeri, a Midway- és a Salamon-szigeteki tengeri ütközetekben, így az 1944 júniusi csatába a japánok zömmel tapasztalatlan pilótákkal vágtak bele.

A veszteségekkel párhuzamosan a japánok repülők és a hajók terén megszerzett technikai előnye már 1942 végére odalett, ráadásul az amerikai gyárakban több hajót és repülőgépet állítottak össze. A japán katonai fölény 1944 nyarára már csak távoli vágyálom volt.

A filippínó-tengeri csatában a japánok három repülőgép-hordozó anyahajójukat vesztették el. Kettőt amerikai tengeralattjárók torpedóztak meg, eggyel pedig az amerikai repülőgépek végeztek. A japán repülők nagyobb része – tapasztalt pilóták híján – az amerikai Ötödik Flotta hajóinak közelébe sem tudott jutni, mert vagy az amerikai harci repülők lőtték le őket, vagy az amerikai hajók légvédelmi tüzében enyésztek el.

A csatában a japánok több mint 600 repülőt vesztettek, míg az amerikaiak csupán 123-at, ennek is nagyobb részét, mintegy 80-at úgy, hogy a csatából éjszaka visszaérkező repülőgépekből kifogyott az üzemanyag, így a pilótáknak a nyílt vízre kellett letenniük harci madaraikat. 

Bár az amerikaiak nem üldözték a visszavonuló japán hajókat, így elszalasztották az esélyt a teljes japán flotta szétzúzására, a Japán Császári Haditengerészet anyahajókra támaszkodó légierejének ütőképessége megroppant és nem is állt helyre a háború végéig.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Amerikai tengerészek szemlélik a légi harcot 1944. június 19-én
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár