A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
2020. február 25. 18:06 Múlt-kor
Korábban
A bálnavadászat lassú alkonya
Eme alternatív felhasználások meg is hosszabbították a világtengerek bálnáira leselkedő veszélyt: a 19. század végére a petróleummal, majd végül az elektromos árammal működő világítás tört az élre, az egyéb iparágak azonban továbbra is életben tartották a bálnavadászatot.
Szintén értékes árunak számított az ámbráscet magyar nevét adó ámbra, amely az állat emésztőrendszerében képződik, és az illatszeriparban, különösen a parfümgyártásban játszik fontos szerepet.
Az ámbrát az élő állatok is rendszeresen kibocsátják, így megölésük nélkül is gyűjthető, ennek ellenére sok országban teljesen tiltott a forgalmazása, így mára már nagyrészt szintetikus változatával dolgoznak az illatszergyártók.
Fénykorában a bálnavadászat az Egyesült Államok ötödik legnagyobb iparága volt. 1853-ban, legnyereségesebb évében a hajósok 8000 bálnával végeztek, amelyekből 103 000 hordónyi ámbráscetolajat, 260 000 hordónyi egyéb bálnaolajat, és 2,6 millió kilogramm szilát nyertek ki, mintegy 11 millió dollár értekben. Ez ma csaknem 370 millió dollárnak felelne meg.
Az 1850-es évektől az olajlelőhelyek feltárásával egyre gazdaságosabbá vált a petróleummal való világítás, majd a műanyagipar kiváltott egyre több egyéb terméket, amelyet addig a bálnákból nyertek ki.
Az addig vezető szerepet játszó Egyesült Államok fokozatosan egyre kisebb részt vállalt a bálnavadászatból, egyes országok (mint például Japán és Norvégia) azonban tovább folytatták, elsősorban élelmiszeripari célból.
A 20. századra szinte teljesen gépesítetté vált a folyamat, a robbanótöltettel ellátott és lőporral indított szigonyokkal rendkívül nagy hatásfokkal pusztították az állatokat. A második világháború után nyilvánvalóvá vált, hogy a vadászat folytatása számos bálnafaj kihalásához fog vezetni.
1946-ban megalakult a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC), amely a továbbiakban fokozatosan korlátozta, majd 1982-ben teljes moratóriumot hirdetett a bálnavadászatra.
Korlátozott számban egyes kisebb népcsoportok számára engedélyezett meghatározott bálnafajok elejtése, azonban az IWC 2018-ban deklarált céljává tette, hogy az állatok populációi visszatérjenek az ipari bálnavadászat előtti kor szintjére.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap