7+1 híres merénylet a történelemből
2024. május 15. 17:20 Múlt-kor
Korábban
Végzetes vasárnap
II. Sándor cár - elődeihez képest - mindenképpen haladó szellemiségű vezetőnek számított.
Míg Abraham Lincoln a rabszolgaság eltörlésével bíbelődött 1861-ben, addig az orosz uralkodó a jobbágyság felszabadítását tűzte ki célul. Megreformálta a pénzügyeket, a hadsereget, és egy korlátozottan alkotmányos rendszer kiépítését is tervezgette.
Kortársai mégis elnyomó zsarnoknak tartották, egy keleti despotának, aki cseppet sem jobb az elődeinél. Az elsősorban az orosz értelmiség által támogatott szélsőséges szervezetek gombamód szaporodtak Oroszországban. És mind ugyanazzal a céllal: likvidálni a gyűlölt uralkodót.
Erre többször is kísérletet tettek - sikertelenül. Sokáig úgy tűnt, nem fogja semmi. Hol egy egész tárat lőttek ki rá, hol robbantottak a közelében, de semmi eredménye nem volt. Még a Téli Palotában sem volt biztonságban az uralkodó, egyszer ott is megkísérelték eltenni láb alól.
A végzetét azonban a cár sem kerülhette el: 1881. március 13-án kikocsikázott a Téli Palotából, hogy megtekintse a vasárnapi katonai szemlét. Hét kozák testőrével és még másik két szánnyi biztonsági személyzettel hajtott a tömeg közé.
A Pevcseszki hídon azonban a Narodnaja Volja, a “Nemzet Akarata” nevű terrorista szervezet egyik tagja, Nyikolaj Riszakov bombát dobott a hintó alá. Az egyik testőr azonnal meghalt, a merénylőt elfogták, az uralkodó viszont sértetlenül szállt ki páncélozott kocsijából.
Ez végzetes hibának bizonyult, mert Riszakov nem volt egyedül: társa újabb gránátot hajított a cár felé, aki immár védelem nélkül állt a merénylőkkel szemben. A bomba leszakította II. Sándor lábát, a cár elvérzett.
Mivel a terrorcselekmény a cár fia, III. Sándor és unokája, a későbbi II. Miklós szeme előtt zajlott le, további alkotmányos szabadságjogok kiterjesztése nem volt napirenden Oroszországban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
- Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban
- „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.