Ma is rejtély, ki lőtte hátba a svéd miniszterelnököt

2024. február 28. 09:05 MTI

38 éve, 1986. február 28-án lett merénylet áldozata Olof Palme svéd miniszterelnök; a gyilkosság körülményei máig tisztázatlanok. Palme egy mozielőadás után gyalog indult hazafelé feleségével, amikor a sötétből előugró tettes hátba lőtte.

Korábban

Palme 1927. január 30-án született Stockholmban. Hazájában jogi, Amerikában bölcsész diplomát szerzett, az ott megtapasztalt társadalmi egyenlőtlenségek és a fejlődő országokban tett látogatásai nyomán a szociáldemokrácia mellett kötelezte el magát.

Harmincévesen választották meg parlamenti képviselőnek, 1963-tól különböző miniszteri tisztségeket töltött be, 1969-ben lett a Svéd Szociáldemokrata Párt elnöke és kormányfő. A tisztséget 1976-ig, majd 1982-től haláláig töltötte be.

Kormányzása alatt Svédországot stabilitás jellemezte, a semleges ország jó kapcsolatot épített ki Európa és a harmadik világ államaival. A németül, franciául és angolul is kiválóan beszélő Palme a múlt század legismertebb és legnépszerűbb svéd politikusa, a Szocialista Internacionálé egyik vezető alakja volt.

Következetes híve volt a békepolitikának, sokat tett az Észak-Dél párbeszéd, egy igazságosabb gazdasági világrend érdekében. 1980-ban alakult meg a Nemzetközi Palme Bizottság, melynek fontos szerepe volt az európai biztonsági és bizalomerősítő tevékenység alakításában.

Az ötvenkilenc éves, háromgyerekes kormányfőt 1986. február 28-án lőtte le egy máig ismeretlen merénylő Stockholm belvárosában, a Scandia Building előtt.

A biztonsági intézkedéseket szándékosan mellőző, közszeretetnek örvendő Palme egy mozielőadás után gyalog indult hazafelé feleségével, amikor egy útkereszteződésnél a sötétből előugró tettes minden valószínűség szerint egy .357 magnum kaliberű revolverrel hátba lőtte.

A túlélésre esélye sem volt, a közvetlen közelről kilőtt, ólomhegyű, rézbevonatú lövedék még a golyóálló mellényt is átütötte volna. A tettes Palme feleségére is rálőtt, de az asszonyt csak súrolta a golyó.

Apaszerepben (1967)

Svédország a merényletet követően sokkos állapotba került, mert utoljára 1792-ben gyilkolták meg az ország vezetőjét (akkor III. Gusztáv királyt lőtték le egy álarcosbálban, ez ihlette Verdi operáját).

A gyilkosság helyszínén réztáblát helyeztek el, amelyet minden év január 30-án, Palme születésnapján, valamint az orvtámadás évfordulóján a megemlékezés virágai borítanak.

Palme nevét hazájában és világszerte számos intézmény, közterület viseli, Budapesten a Városligetben található az Olof Palme sétány.

A közvélemény nehezen viselte Palme elvesztését, azt a tényt, hogy a nyílt utcán le lehet lőni egy köztiszteletben álló személyiséget, de még rosszabbul azt, hogy a három évtizednyi nyomozás a ráfordított több száz millió korona, a sok százezer oldalnyi vizsgálati irat és a nyomravezetőnek kitűzött 50 millió korona ellenére sem hozott eredményt.

Vádat csak egyetlen személy, egy Christer Pettersson nevű kisstílű bűnöző ellen emeltek, miután Palme felesége tettesként azonosította. 1988-ban kimondták bűnösségét, de később bizonyítékok hiányában felmentették, legfőképp azért, mert nem került elő a gyilkos fegyver.

Petterssonra 2004 szeptemberében súlyos fejsérülésekkel, eszméletlenül találtak, nem sokkal később meg is halt, de sérüléseinek okozója azóta sem ismert.

Az egy helyben topogó vizsgálat számos összeesküvés-elmélet alapjául szolgált, főként azért, mert Palménak számos ellensége lehetett. Kritizálta a vietnami háborút, elítélte a dél-afrikai apartheidet, támogatta a Palesztin Felszabadítási Szervezetet, többször találkozott a kubai forradalmár Fidel Castróval, s hazájában sokan Moszkva-barátnak tartották.

A német Focus magazin 2011-ben azzal állt elő, hogy a jugoszláv titkosszolgálat bérgyilkosa volt a tettes. Egy másik népszerű teória szerint a PKK kurd terrorszervezet, megint másik szerint a svéd titkosszolgálat szélsőjobboldali tisztjei szervezték meg a merényletet.

Többen úgy vélik, hogy a dél-afrikai rezsim tetette el láb alól az apartheid politikáját élesen bíráló politikust. Ezt az elméletet támogatta a Millennium-trilógia szerzője, a 2004-ben elhunyt Stieg Larsson is, aki 1995-ben végzett magánnyomozása során arra a következtetésre jutott, hogy a gyilkosságot egy szélsőjobboldali nézeteket valló, a dél-afrikai titkosszolgálattal kapcsolatban álló svéd katonatiszt szervezte meg.

Akadnak, akik az illegális fegyverkereskedelem vezéreit, chilei titkos szervezeteket, az olasz P2 titkos páholyt vagy az amerikai hírszerzést gyanítják a háttérben, sőt a legvadabb feltevés szerint maga Palme rendezte meg saját halálát.