Egyre fogy a szentföldi keresztények száma 

Nemzedékek óta tartó fogyás

Miközben a világ keresztényei tódulnak Betlehembe és a közeli Jeruzsálembe, hogy lássák Jézus életének helyszíneit, sok palesztin keresztény abban reménykedik, hogy csatlakozhat már külföldre költözött rokonaihoz.

A keresztény közösségek az egész Közel-Keleten nemzedékek óta fogynak, s ezt a folyamatot különösen felgyorsították az "arab tavasz" forradalmai és a radikális iszlám előretörése. A kereszténység bölcsője nem szenvedett el olyan véres csonkítást, mint a szomszédos Szíriában vagy Irakban, de a szentföldi keresztények is elvándorolnak, az izraeli megszállást kárhoztatva gazdasági lehetőségeik elsorvadása és mozgásszabadságuk korlátozása miatt. Bíznak benne, hogy Ferenc pápa látogatása során érzékeli helyzetüket, de nem hiszik, hogy sokat tehetne értük a legutóbbi izraeli-palesztin béketárgyalások összeomlása után.

1947-ben, a brit uralom utolsó évében Betlehem lakosságának 85, Jeruzsálemének 19 százaléka volt keresztény. Ma ez az arány 20, illetve 1,8 százalék. Az egymástól tízpercnyi autóútra fekvő két várost ma ormótlan betonfal választja el egymástól, amelyet Izrael egy évtizede, a palesztin felkelés után épített. Az erőszak lecsillapodott, de a fal a szegregáció tartós jelképeként a helyén maradt.

A létszámcsökkenés részben a keresztényeknek a muzulmánokéhoz és zsidókéhoz képest alacsonyabb születési arányszámával magyarázható, de fő oka mégis az emigráció. Az Izrael határain belül élő keresztények helyzete jobb, mint a megszállt területeken élő nemzettársaiké. Számuk Izrael állam 1948-as alapítása óta 34 ezerről 125 ezerre nőtt, és közösségeik profitálnak Izrael virágzó, nyitott gazdaságából.

A megszállt Ciszjordániáról és Kelet-Jeruzsálemről nincsenek hivatalos adatok, de egyházi források szerint számuk lényegében nem nőtt, miközben arányuk az összlakosságon belül radikálisan csökkent. A Hamász által igazgatott, szigorú izraeli-egyiptomi blokád alatt tartott Gázai övezetben a keresztény lakosság húsz év alatt megfeleződött, mára csak mintegy 1400-an maradtak.

Egy április eleji palesztin felmérés szerint a kilátások csüggesztőek. A jeruzsálemi keresztények 62 százaléka azt mondja, hogy el akar menni. Egyharmaduk legalább egy olyan családot ismer, amely az elmúlt öt évben távozott külföldre. Az emigráció okait többféleképpen látják. Izraeli tisztségviselők jelentős tényezőként említik a növekvő muzulmán lakossággal fennálló viszályt. Egyes keresztények elismerik, hogy alkalmanként vannak súrlódások, de azt állítják, hogy inkább az elhúzódó izraeli megszállás és annak hátrányos következményei aggasztják őket.

Izrael az 1967-es háborúban szállta meg Ciszjordániát, Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezetet. Utóbbiból 2005-ben egyoldalúan kivonult, de Ciszjordánia továbbra is katonai megszállás alatt van, Kelet-Jeruzsálemet pedig annektálta.

"Külön engedélyre van szükség ahhoz, hogy Jeruzsálembe mehessünk, a gazdaságot megfojtják, nincs saját repülőterünk, ahonnan szabadon utazhatnánk külföldre, a (zsidó) telepesek elrabolják földünket" - mondja Ibráhim Najrúz anglikán lelkész. "Attól félek, hogy egy napon nem lesz többé keresztény közösség itt" - folytatja könyvekkel telezsúfolt szobájában, amely nábluszi temploma alagsorában található. Nábluszban, Ciszjordánia harmadik legnagyobb városában 1967-ben 4 ezer keresztény élt, számuk mára 650-re zsugorodott. Najrúz testvérei közül hárman külföldön élnek, Németországban, Kanadában és az Egyesült Államokban. Most negyedik testvére, húga is távozni készül - látva testvérei boldogulását a ciszjordániai korlátozásoktól távol.

1. Nemzedékek óta tartó fogyás
2. Mi az egyház szerepe?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése