Kétezer hősi halottja volt Kecskemétnek az 1. vh-ban

"Fontos az, hogy száz év elteltével emlékezzünk az első világháborúra, és ne csak és ne is elsősorban a hadműveletekre, hanem emlékezzünk az arcokra, emlékezzünk a nevekre, emlékezzünk az életutakra, emlékezzünk a családokra" - hangsúlyozta a miniszter, aki egyben az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság elnöke.

Navracsics Tibor fontosnak nevezte, hogy Kecskemét néven tudja nevezni és számon tartja "azokat az embereket, akik az életüket áldozták Magyarországért, életüket áldozták Kecskemétért". Az első világháború "a névtelen tömeg korszakát hozta, az egyéniségek eltüntetését, a tömeghadsereget, a tömegtermelést, a tömegtársadalmat, a tömegdiktatúrákat, kezdve a bolsevizmussal, befejezve a nemzeti szocializmussal" - szögezte le a miniszter.

Navracsics Tibor úgy fogalmazott: láttuk itt Közép-Európában, hogy micsoda pusztítást tud véghez vinni, egy "békének hazudott új rend, amely valójában Közép-Európa összes nemzetét összeveszíti egymással". Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét alpolgármestere a Cifrapalotában nyíló első világháborús emlékkiállítással kapcsolatban az összefogást emelte ki, mert hazai és olaszországi köz- és magángyűjteményekből érkeztek az anyagok.

Emlékeztetett arra, hogy Kecskemét csaknem kétezer hősi halottat veszített az első világháborúban, de emléküket örökké megőrzi a város. A Cifrapalota nagy részét elfoglaló kiállítás a harcok, a katonaélet, a front, az állóháború, az iszonyatos emberáldozat témáját állítja a középpontba, különösen a lövészárkok, a front emberpróbáló, idegőrlő mindennapjait, halállal, szenvedéssel, bajtársiassággal és hazaszeretettel átszőtt világát; a helyi jellegzetességeket és a hadifogság emlékeit - áll a katalógusban.

A kiállítás széles társadalmi összefogással valósult meg. A goriziai-doberdói területről olasz magángyűjtők csatatéri anyagát is bemutatja, emellett magyarországi gyűjtők és intézmények tárgy- és fotóanyagából áll. A majdnem kétezer kecskeméti áldozatról név szerint is megemlékeznek. A Cifrapalota második emeletén az első világháborút különleges szemszögből, az ott hadirajzolóként résztvevő három híres magyar alkotó, Mednyánszky László, Farkas István és Nagy István rajzain és festményein keresztül mutatják be. A kiállítás december 31-éig tekinthető meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?