Nyüzsgő bazár lett Róma jelképéből a sötét középkorban
2014. július 1. 08:56
Évszázadokkal az után, hogy gladiátor- és állatviadalokat rendeztek benne, a római nép vette birtokba a Colosseumot, amelyet gyakorlatilag piaccá alakítottak át - derült ki az ókori építmény területén folyó ásatásokon feltárt leletek vizsgálata nyomán.
Korábban
A Colosseum, amely az ókorban ötvenezer ember befogadására volt alkalmas, a világ legnagyobb amfiteátruma. Elliptikus alaprajzú, 188 méter hosszú és 156 méter széles, magassága 48,5 méter; mészkőből, tufából és téglából épült. Építését az i.sz. 69-79 között uralkodó Vespasianus császár rendelte el. Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták, mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Nero császár egy, a közelben álló szobráról.
Az épületet gladiátor- és állatviadalok színhelyéül tervezték, és a korhoz képest hatalmas méretű közönség befogadására volt képes. Számos kijáratának (vomitorium) köszönhetően szükség esetén akár 10 perc alatt ki lehetett üríteni. Az amfiteátrumot i.sz. 80-ban nyitották meg, mely során mintegy ötezer vadállatot - köztük leopárdokat és oroszlánokat - gyilkoltak le.
A "dicső napoknak" azonban az 5. századtól kezdődő barbár hódításokkal és a Római Birodalom hanyatlásával vége szakadt, a Colosseum pedig új szerepet kapott: a monstre viadalokat és tömeges kivégzéseket istállók, színes üzletek és hangos kereskedők vették át. Az ötödik-hatodik században fokozatosan a római nép vette birtokba az egykoron Róma nagyságát hirdető amfiteátrumot, amely újra megtelt élettel.
Régészek legutóbb nyolcvan, a Colosseumba vezető boltíves bejárat maradványait tárták fel, de találtak lakóházakromokat, terrakotta szennyvíz csatornákat és cserépedény-maradványokat a 4-9. század közötti időszakból. A legérdekesebb lelet egy elefántcsontból faragott majomfigura volt, amit valószínűleg parasztként használtak sakkozáskor. A szakemberek vélekedése szerint a Colosseum egészen 1349-ig volt lakott, ekkor egy földrengés következtében súlyos károk keletkeztek az építményben.
Az ásatást a római Amerikai Egyetem és a Roma III Egyetem (Università degli studi Roma Tre) régészei és diákjai végezték kulturális örökségvédelemmel foglalkozó szakemberek bevonásával. A Colosseumot jelenleg restaurálják, amelynek első fázisa zajlik: a 20 millió euróból megvalósuló projekt során az ókori építményt felállványozzák és gondosan megtisztítják. A műemlék teljes restaurálása a tervek szerint 2016-ban ér véget.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap