Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
2014. június 25. 12:05 Csernus Szilveszter
A II. világháborús bombázások okozta polgári veszteségekről az emberek többségének a japán, német vagy az angol városok elleni pusztító tűzviharok jutnak az eszébe. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy hazánk történetének is van ilyen gyászos fejezete - amely szerencsére jóval kisebb pusztítással járt a hadviselő nagyhatalmak ilyen veszteségeihez képest. 1944 áprilisától 1945 márciusáig szinte egész Magyarország ki volt téve a nyomasztó fölényben lévő brit, amerikai és szovjet légierő támadásainak. Bár az elsődleges célok között nem szerepelt a polgári lakosság bombázása, a célpontok környéke, az elcsúszó bombaszőnyegek az ártatlan lakosság körében is okoztak veszteségeket, de tudunk olyan esetről is, hogy a bombázók vagy vadászok személyzetének magánakciója vezetett mit sem sejtő földmunkások, sőt gulyák lemészárlásához. Az alábbiakban elsőként a magyar vidéket ért légitámadásokat vesszük szemügyre.
Korábban
Már a kezdetektől fogva
Az 1944. március 19-i német megszállás előtt csak szórványosan érte hazánkat bombatámadás. Az első alkalom, hogy ellenséges légierő magyar célpontokat támadott, 1941 áprilisában történt, amikor a megtámadott Jugoszláv Királyság gépei a határ menti vasúti csomópontokat és az átvonuló német haderőket „bombázgatták”.
Azonban a gyors német (és magyar) előrenyomulás révén ez egy apró epizódja maradt nemcsak a világháborúnak, de a Jugoszlávia elleni hadjáratnak is. A következő - már halálos áldozatokat is követelő - bombázás Kassát és a Rahó melletti vasutat érte június 26-án: ez volt a hírhedt „Kassa-Rahói bombatámadás”, amelyről máig nem tudni megnyugtatóan, hogy kik hajtották végre. A légitámadás 32 ember halálát és Magyarország közvetlen háborúba sodrását okozta.
A honvédség légiereje már ekkor tevékenyen bekapcsolódott a világháborúba: a hadiállapot beálltának napján, 27-én magyar gépek teljesítettek bevetést a Szovjetunió fölött, amelyre a Vörös Hadsereg válaszolt a Tiszaújlak környéki vasút vadásztámadásával. 29-én a szovjet bombázók eljutottak Csap, Munkács, sőt Szászrégen és Komárom fölé is.
Győr, a Magyar Vagon- és Gépgyár az 1944. július 2-i bombázás után. Budapestre gyártott (későbbi 5800-as sorozatú) villamosok maradványa
1942-re a hadiállapot Magyarország és a nyugati nagyhatalmak között is beállt. A brit hírszerzés és felderítés már ekkor elkezdte felmérni a lehetséges magyarországi célpontokat. Bombázások ebben az évben csak kétszer érték Magyarországot: augusztusban szovjet gépek lepték meg a főváros és (az akkor még önálló település) Kispest légterét, 11 ember életét kioltva. Ekkor rendelték el egész Magyarországra az éjszakai elsötétítést, megnehezítvén a gépek tájékozódását. A támadást szeptemberben megismételték.
A szövetségesek afrikai offenzívája még végéhez sem ért, amikor 1943 novemberében Tuniszban felállították a 15. légi hadsereget, majd decemberben a „Mediterranean Allied Air Forces"-t, a térségbeli brit és amerikai légierő közös parancsnokságát. A MAAF feladatává vált (többek között) a Magyarország feletti légi tevékenység is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját tegnap
