Selyem és főzött fej a császár koporsójában
2014. június 2. 13:40
A híres prágai Károly híd építtetőjének nagyapja, VII. Henrik német-római császár koporsójában a csontjai és megfőzött fejének maradványa mellett egy különleges selyemruhát találtak olasz kutatók.
Korábban
A pisai székesegyházban nyugvó VII. Henrik császárt (1275-1313) azzal a céllal exhumálták a régészek, hogy megtudják, mi volt a halálának oka, valamint hogy részletesen megvizsgálják maradványait. A kutatás még folyamatban van, azonban már a szarkofág felnyitásakor feltűnt a szakértőknek a páratlan kincslelet.
"A császár földi maradványai mellett, a koporsóban találtunk egy koronát, egy jogart és egy országalmát, amelyek mind aranyozott ezüstből készültek. A legváratlanabb lelet azonban egy gyönyörű és kiváló állapotban lévő selyemruha volt" - mondta Moira Brunori pisai kutató.
A koporsó felnyitásának pillanata
Említésre méltó az a tény, hogy a koporsót - a császár 1313-as halála óta - 1727 és 1921 után már harmadszor nyitották fel a kíváncsi szakértők. A jelenleg is zajló kutatás során a császár csontjait egy selyemruhába csomagolva találták, a korona, a jogar, valamint az országalma pedig ennek a tetején feküdt. Ebben semmi különös nem volt, ugyanis több középkori miniatúra is azt mutatja, hogy Henrik az itáliai hadjárata során is magával vitte az uralkodói jelképeket.
Az 1308-ban német királlyá koronázott Henrik legfőbb célja a Német-római Birodalom régi fényének visszaállítása volt, így a korábban a német császársághoz tartozó, ám fokozatosan függetlenedő Itália ellen vonult. Bár csupán jelentéktelen grófként került a királyi székbe, sikerült elérnie a pápánál, hogy Rómában fejére tegye a császári koronát, amire II. Frigyes 1250-ben bekövetkezett halála óta nem került sor. Lombardia meghódoltatása után álma be is teljesedhetett, 1312 júniusában a guelfek ellenállása közepette császárrá koronázták.
A király mellé temetett koronázási jelképek
A császár Dante Isteni színjátékában is megjelent "alto Arrigo" néven; a költő rengetegszer említi „Purgatorio”-ként, vagyis megmentőként, aki eljött Itália földjére és véget vetett az egyház alkalmatlan kormányzásának. Császársága azonban mindössze egy éven át tartott, ugyanis 1313-ban a toszkán Siena városának sikertelen ostroma után megbetegedett és néhány nap múlva meghalt, azelőtt, hogy sikerült volna legyőzni az itáliai városállamokat és királyságokat, valamint az avignoni pápaságot.
Halálát követően az a szóbeszéd terjedt el, hogy megmérgezték, amit alátámasztott az a tény, hogy holttestét sietve temették a föld alá. Két évvel később került a pisai katedrálisba. "Nem volt elég idő, hogy a holttestet felkészítsék a szállításra, hívei leégették róla a húst, a fejét pedig leválasztották és megfőzték. A csontjait tartósítás végett borba tették" - mondta Brunori, hozzátéve, hogy hamut is találtak a koporsóban, a csontokon pedig még látszódnak az égésnyomok.
Az antropológiai vizsgálat kimutatta, hogy egy 40 év körüli, 165 centiméter magas férfié volt a csontváz, aki gyakran térdepelt ima közben. Az elemzések során viszonylag magas arzéntartalmat fedeztek fel a maradványokban, ami alátámaszthatná a mérgezéses elméletet, azonban a korszakban több gyógyhatású készítménybe is kevertek arzént. Ugyanakkor nem találtak bizonyítékot arra a kutatók körében népszerű elméletre, hogy a császár maláriában halt volna meg.
A titokzatos selyemruha
Ami a selyemruhát illeti, ötletük sincs a szakértőknek, miért kerülhetett oda. Az 1921-es exhumálás idején "értéktelen rongydarabként" utaltak rá, holott ez a középkori selyemruhák nemesek számára készült egyedülálló példája, magyarázta Brunori. A 3 méter hosszú és több mint egy méter széles szövet valaha vörös és kék csíkozású volt, ma az előbbi szín inkább a mogyoróbarnára emlékeztet. A kék sávokon arannyal és ezüsttel hímzett oroszlánpárok láthatók, a bíbor sávok sárgás színnel vannak szegve, a szövet szélén pedig egy ma már értelmezhetetlen felirat olvasható.
"Ez a fajta díszítés tipikusnak volt mondható ebben az időszakban" - magyarázta egy középkori szövetmintákkal foglalkozó történész, Lisa Monnas. Az oroszlán a szuverenitás legkarakterisztikusabb jelképe, az erőt szimbolizálja, és egyértelműen utal a császárra. "A ruhát mérete, magas szintű kivitelezése és kiváló állapota teszi egyedivé" - mondta Brunori.
Gale Owen-Crocker, a Manchesteri Egyetem szakértője szerint a selyem egyértelműen a gazdagságot és a királyi mivoltot tükrözi. Drága selymeket középkori királyi és egyházi sírokban egyaránt találhatunk. Szent Cuthbert angolszász szerzetes sírjában az évszázadok alatt több selyemruha is felhalmozódott - mondta Owen-Crocker. Hozzátette: az 1086-ban meggyilkolt IV. Knut dán király sírja valóságos ágy volt sárga selyempaplannal és selyem párnával.
"Számomra a legérdekesebb az egészben az, hogy valóban értékes dolgok kerültek a sírba. Ugyan a keresztények számára a túlvilágra jutó lélek volt a középpontban, a test itt a legnagyobb luxusban részesült" - fejtette ki a kutató.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.