Ferenc József, Titánia lovagja

Hadúr és mecénás

Ferenc József reprezentációs körútjain ismerkedett meg népeivel, első jelentős magyarországi látogatására már 1852-ben sor került. Az utazások komoly előkészületeket igényeltek. A helyi hatóságok fogadóbizottságokat szerveztek, díszkapukat állítottak, feldíszítették városukat. Az uralkodói látogatásokra a környékbeli településekről ezerszám özönlöttek az emberek, hogy láthassák Ferenc Józsefet. 1857-ben a császár feleségével, Erzsébettel jött az országba, aki már ekkor meghódította a magyarok szívét. Később szerepet vállalt az uralkodó és a nemzet közötti kapcsolat enyhítésében, szorosabbra fűzésében, az 1867-es kiegyezés megkötésében. A harmadik terem tárgyai ennek a folyamatnak az állomásairól tanúskodnak.

Az 1867. június 8-i koronázás alkalmával az uralkodópár a nemzettől a gödöllői kastélyt és a környező birtokait kapta ajándékba. A királyi család a magyar fővároshoz közeli vadászkastélyban felszabadultan érezhette magát. Lóversenyeket és vadászatokat, sőt, angol mintára falkavadászatokat is rendeztek, melyekre meghívták a magyar arisztokrácia legjelentősebb képviselőit. Az uralkodó és Magyarország kapcsolatának alakulására, az 1849-et követő ellenérzések oldódására ezek az 1867 utáni hosszabb-rövidebb idejű személyes tartózkodások jelentős hatással voltak. A negyedik teremben a családra vonatkozó emlékek és a gödöllői tartózkodások dokumentumai kapnak helyet.

Ferenc József egész életében a hadsereget tartotta legfőbb támaszának, ha tehette, személyesen vett részt a hadgyakorlatokon. Uralkodói státuszának megőrzése és erősítése céljából fontosnak tartotta a hagyományok megtartását, a reprezentációt. Királyként saját vagyonából mecénási tevékenységet is folytatott, pl. vásárolt a budapesti Országos Képzőművészeti Tárlat kiállításain. A dualizmus korában hatalmasat fejlődött az ország, a főváros, Budapest ekkor nyerte el ma is ismert arculatát. A legnagyobb terem a 19. század végi sokrétű, megváltozott király-képnek ered a nyomába.

Az idősödő császár

Az agg uralkodó egy 19. századi illúzió foglyaként, országa és családja védelmezője szerepében lépett háborúba Szerbiával, nem sejtve, hogy döntésével addig nem tapasztalt méretű és pusztítású világégést indít el. A háborút jelképező tárgyak ezért csak a népeihez atyailag viszonyuló királyt és hűséges népeit idézik meg, a világháború valóságának bemutatására – Ferenc József sajátos nézőpontját szem előtt tartva – nem vállalkoznak.

A Gödöllői Királyi Kastély kiállítása I. Ferenc József életútjának csupán egy-egy mozzanatát mutatja be, a király és Magyarország kapcsolatát hangsúlyozza. A kiállításhoz audioguide-ról meghallgatható, a termek tematikájához kapcsolódó történet-füzér készül. A korabeli sajtóból, visszaemlékezésekből és személyes levelekből álló összeállítás az uralkodót mint embert hozza közel a látogatóhoz.

1. A harmadik lovag
2. Hadúr és mecénás
3. Sokrétű kiállítás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a 18. századtól az 1920-as évekig
II. Népesség, település, életmód

• Szörnyű tragédia követte a várva várt boldogságot Erdélyi János életében
• Vallástól függetlenül képviseltette magát Pest előkelősége a Dohány utcai zsinagóga felavatásán
• Hogyan ünnepeltek 170 éve a jászok és kunok?
• Részleges autonómiát hozott a kis kiegyezés