Sisi búcsúi a haza bölcsétől
2014. május 16. 14:32 Oravec-Kis Éva
A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő, hosszú évtizedeken keresztül a Magyar Nemzeti Galéria raktárában hengerre tekerve tárolt monumentális olajfestmény beázások és második világháborús sérülések nyomait őrizte. A romos állapotú mű restaurálása a Gödöllői Királyi Kastély kezdeményezésére, a Nemzeti Kulturális Alap több mint 2 millió forintos támogatásával valósult meg 2012–14 között.
Korábban
Deák Ferenc, a „haza bölcse”, akinek jelentős szerepe volt az Ausztria és Magyarország között 1867-ben megkötött kiegyezés létrejöttében, 1876. január 28-án elhunyt. Holttestét a Magyar Tudományos Akadémia földszinti előcsarnokában ravatalozták fel. A csarnok falait, oszlopait, szobrait fekete szövettel vonták be, a három lépcsős ravatal körül óriási viaszgyertyák álltak. Három nappal a temetés előtt, január 31-én Erzsébet királyné is megjelent Deák ravatalánál, és a nemzet nagy halottjának szívére helyezte fehér kaméliákból kötött örökzöld koszorúját, majd percekig megrendülten imádkozott. Két olyan ember találkozott itt, akik a Habsburgok és a magyarok történelmi kiegyezésében jelentős szerepet játszottak.
Az újságok következő lapszámai írtak az eseményről, és hamarosan megjelentek róla az első rajzok is az illusztrált lapokban. A szimbolikus jelentőségű esemény megfestésére Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter állami megbízást adott Zichy Mihálynak, a korszak egyik kiemelkedő művészének, aki azt örömmel vállalta.
Zichy ekkor Párizsban élt, ám mivel a munka megkívánta a történelmi hitelességet, májusban hazatért. Bécsben fogadta a királyné, vázlatokat készíthetett róla és megtekintette az esemény alkalmával viselt ruhát. Budapesten a temetkezési vállalat újra felépítette Deák ravatalát az eredeti helyszínen és a társaság vezetői részletesen elmondták neki a történteket. A tekintélyes méretű allegorikus jelenet elkészítése nagy kihívást jelentett a könnyedebb vonalvezetést kívánó rajzokhoz, akvarellekhez szokott művésznek. A nyár folyamán hozzálátott a munkához, több vázlatot is készített.
Oravec-Kis Éva teljes cikkét keresse a Múlt-kor történelmi magazin tavaszi számában
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
- Jókai Mór egész családja ellenezte Laborfalvi Rózával való házasságát tegnap