Meghívják-e Putyint Auschwitzba?

Az amúgy sem túlságosan meleg lengyel-orosz viszony az ukrajnai válság kirobbanása óta még inkább elhidegült. Lengyelország támogatta a Viktor Janukovics eltávolított ukrán elnök elleni kijevi tiltakozó mozgalmat, és jelenleg is sokoldalú segítséget nyújt az új ukrán hatalomnak. Lengyel vezetők több ízben élesen bírálták Oroszország ukrajnai beavatkozását, és aktív diplomáciai tevékenységet folytatnak Ukrajna függetlenségének, területi épségének megőrzése, európai integrációjának elősegítése érdekében, aminek Lengyelország saját biztonsága szempontjából elsőrendű fontosságot tulajdonít.

Bronislaw Komorowski államfő Putyinnak a normandiai partraszállás idei évfordulós ünnepségein való részvétele kapcsán csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy erről "visszafogottan" kell nyilatkozni, mert meglehet, hogy az orosz elnök ott lesz a jövő januári auschwitzi emlékünnepségeken, hiszen a tábort szovjet katonák szabadították fel. Nem tett említést arról, hogy személyesen meghívta-e Putyint Auschwitzba. Grzegorz Schetyna, a szejm külügyi bizottságának elnöke a PAP-nak nyilatkozva viszont azt mondta, hogy tudomása szerint az amerikai és az izraeli elnök mellett az emlékünnepségekre Putyin is meghívást kapott.

Donald Tusk miniszterelnök pénteki varsói sajtóértekezletén kijelentette, hogy Oroszországnak mindenképpen jelen kell lennie az évfordulós megemlékezéseken, de Putyin meghívása ügyében inkább "óvatos és tartózkodó" álláspontra helyezkedne. Radoslaw Sikorski külügyminiszter pénteken újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy a történelemmel és a második világháború áldozataival kapcsolatos ügyeket el kell különíteni az aktuálpolitikai eseményektől. Mindazonáltal nagyon sok függ attól, hogy mi fog történni jövő januárig. Ha Oroszország fegyveresen bevonul Ukrajnába, egészen új helyzet áll elő - mondta.

Jaroslaw Kaczynski ellenzéki vezető, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője ezzel szemben az ukrajnai események fényében élesen bírálta Vlagyimir Putyin tervezett jelenlétét az auschwitzi évfordulós megemlékezéseken. A PiS politikusai szerint Putyin politikáját Hitler és Sztálin ihlette.

"Amíg Oroszország szomszédos államokat támad meg, Putyin nemkívánatos személy kell hogy legyen minden nyugati országban" - jelentette ki Zbigniew Girzynski, a párt parlamenti képviselője. Hozzátette: a szovjet hadsereg ugyanolyan agresszor volt, mint a náci Németország, és lengyel tiszteket gyilkolt meg. Az orosz elnök ezért legfeljebb bocsánatot kérni jöhet Lengyelországba. 2010-ben, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 65. évfordulójára Lech Kaczynski akkori lengyel elnök meghívta Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnököt, de sem ő, sem Vlagyimir Putyin akkori miniszterelnök nem ment el az ünnepségekre.

Az auschwitzi tábort az 1. ukrán front katonái szabadították fel 1945. január 27-én. A harcokban 231 szovjet katona áldozta életét. Az auschwitzi koncentrációs táborban és a hozzá kapcsolódó altáborokban az eddigi történeti kutatások szerint meggyilkolt, elpusztult emberek száma legkevesebb 1,1 millió volt. Az áldozatok között volt mintegy 960 ezer zsidó (köztük 350-400 ezer magyar zsidó), 70-75 ezer lengyel, 21 ezer cigány, 15 ezer szovjet hadifogoly és 10-15 ezer más nemzetiségű ember.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült