Az első világháború máig élő örökségei

Pacifizmus

Bertha von Suttner, aki 1905-ben az első nőként kapta meg a Nobel Béke-díjat, egy alkalommal úgy fogalmazott, hogy a háború humanizálása olyan, mintha szabályoznánk az olaj hőmérsékletét, amelyben valakit főznek. A háború kitörésekor nem csupán a pacifisták döbbentek meg, hanem a háború iránt kezdetben lelkesedők is. Kurt Tucholsky német író például a háború első napjaiban "részeg nacionalisták" viaskodásainak aposztrofálta a világégést, később pedig "vérrel és szögesdróttal szegélyezett latrinához" hasonlította.

A háború után a pacifisták lényegesen nagyobb befolyással bírtak, mint előtte: a németországi pacifista szervezetek több mint 70 ezres taglétszámmal büszkélkedhettek, ám ez még mindig eltörpült a katonai szakszervezetek félmilliós taglétszámához képest. A háborúk ugyanakkor a pacifisták célkitűzéseit is megváltoztatták. Miközben 1914-ben a békét kívánók arról álmodtak, hogy a háborúkat szerződéses úton meg lehet akadályozni, ma a pacifisták reálisabb és szerényebb célokkal állnak elő: leszerelés, nemzetközi konzultáció, béketárgyalások, valamint az egyes tömegpusztító fegyverekről való lemondással a háború humanizálása.

1. Vérbankok
2. Filmpropaganda
3. Női emancipáció
4. Pacifizmus
5. Háborús technológia
6. Mentális betegségek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?