2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

3D-ben Sztálingrád háborús drámája

2013. október 3. 12:02 MTI

Fjodor Bondarcsuk Oscar-díjra nevezett Sztálingrád című háborús drámája az első teljes egészében három dimenzióban forgatott orosz film - hangzott el szerdán, az alkotás moszkvai premierjén.

A 22 millió euróból (6,5 milliárd forintból) készült produkció, amely részben kormányfinanszírozásból valósulhatott meg, Oroszország hivatalos nevezettje idén az Amerikai Filmakadémia díjára a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.

A film öt szovjet katona hadszíntéri barátságát ábrázolja, akik Sztálingrádban egy stratégiailag fontos házat védenek a sokkal jobban felszerelt náci katonákkal szemben. A történet egy vitatott szála egy orosz nő és egy náci tiszt (Thomas Kretschmann) szerelmét mutatja be, amelyben a német katona kedvező színben tűnik fel. "Nagyon lényeges volt, hogy a németeket ne rajzfilmfiguraként ábrázoljuk" - hangsúlyozta Bondarcsuk a film sajtókonferenciáján.

Az alkotás részben Vaszilij Grosszman Élet és sors című 1959-es - sokak szerint a 20. század Háború és békéjének számító - nagyszabású történelmi regényén alapul, amely a szovjet érában nem jelenhetett meg, csak a peresztrojka korszakában kerülhetett a könyvesboltokba.

Az 1942 augusztusában kezdődött és 1943 februárjában véget ért Sztálingrádi csata az európai hadszíntéren a háború fordulópontjaként vonult be a világtörténelembe. A harcokban csak a szovjet oldalon több mint egymillió katona esett el.

Bondarcsuk térhatású filmjében úgy tűnik, mintha a német bombázók egyenesen a nézőkre tüzelnének, majd lángolva zuhannak le, miközben fekete hamueső borítja be a filmvásznat. A város kibombázott épületeit a Szentpéterváron kívüli forgatási helyszínen építették fel újra.

Sztálingrádot a háború után újjáépítették, és 1961-ben a Hruscsov által indított Sztálin-ellenes kampányban Volgográdra keresztelték. Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztusban, a csata kezdetének évfordulóján ellátogatott a városba, ahol veteránokkal találkozott. Fjodor Bondarcsuk apja, Szergej Bondarcsuk 1969-ben a Háború és béke című filmjével nyerte el az Oscar-díjat. Oroszország legutóbb 1995-ben vitte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart Nyikita Mihalkov Csalóka napfény című filmjével.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár