Salamon-kori bányát találtak Izraelben

Azt már régóta tudni lehetett, hogy a vaskorban hatalmas rézkészlet lapult az izraeli Timna-völgyben, csak eddig az nem volt ismert, hogy kik és mikor kezdték el használni a térségben található több ezer bányát és kemencét. Először az 1930-as években ásatásokat folytató amerikai régész, Nelson Glueck vetette fel, hogy az Akabai-öböltől 30 kilométerre északra található völgy a Salamon-kori rézkitermelés helyszíne lehetett, ahol többek közt kinyerték az első templom építéséhez szükséges rezet is.

A nyolcvanas évekre azonban megváltozott az álláspont: a „minimalistáknak” nevezett csoport szerint az Ószövetséget az i.e. 6-5. században a babiloni fogságban lévő zsidó elit írta és szerkesztette, így az azt megelőző események vagy kitalációk, vagy jelentősen felnagyították azokat egy minél dicsőbb izraeli múlt felépítése érdekében. Mindez azt jelentette, hogy a csoport szerint Dávid és Salamon állama vagy nem létezhetett, vagy lényegesen kisebb lehetett, és ezt csak erősítette a két jelentős zsidó uralkodóhoz köthető leletek hiánya. (Az egyre meddőbbé váló vitán csak az 1993-ban megtalált és az i.e. 9. századra keltezett Tel Dán-sztélé lendített, amelyen arámi nyelven hivatkoznak Dávid dinasztiájára.)

Ebben megerősítette őket az az 1969-ben feltárt egyiptomi templom is, amit a Timna-völgy közepén találtak, így egyre inkább az a nézet kezdett elterjedni, hogy a bányákat az ókori egyiptomiak használták, jóval korábban, valamikor az i.e. 13. században. A legújabb radiokarbonos vizsgálatok azonban az i.e. 10. századra teszik a fellelt leleteket: ez a bibliai régészet szempontjából is fontos lehet, ugyanis az Ószövetség is erre a korra helyezi Izrael és Edom királyságait.

"A bányák egyértelműen Salamon-koriak" - jelentette ki legutóbb Erez Ben-Joszif, a Tel Avivi Egyetem kutatója, hozzátéve, hogy ott a félnomád szemita törzs, az edomiták folytattak bányászatot. Ben-Joszif és kollégái 2012-2013 telén a Rabszolgák Hegyének nevezett helyen végeztek feltárást, ahol több, a rézkohászathoz szükséges kohót és réz-salak maradványt vizsgáltak meg. A mintákat egy oxfordi laboratóriumban vetették radiokarbonos vizsgálat alá, amely rámutatott, hogy azok a többi lelettel - így a ruhákkal, kötelekkel, szőlővel, pisztáciával és kerámiával - együtt Salamon király uralkodásának idejére datálhatók - olvasható az American Schools of Oriental Research egyik tavalyi számában közölt tanulmányban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2017

• Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
• Szinyei Merse Pál: Majális
• Szacsal, Nopcsa-kastély
• Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
• A Közel-Kelet amazonjai 
• Cornelia, a Gracchusok anyja
• Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
• Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora