Miért nem tűnnek el az Antarktisznál elsüllyedt fahajók?

2013. augusztus 16. 12:25

Kutatók a Déli-sarkvidéken arra a kérdésre keresték a választ, hogy az Antarktiszon elsüllyedt fából készült hajókat mennyire viseli meg a jeges vízben töltött idő. A tudósok rámutattak, hogy a famentes övezetnek számító Antarktiszon értelemszerűen a hajószerkezeteket pusztító férgek is "hiánycikknek" minősülnek.

Korábban

Bárhol máshol a világon a puhatestű lények viszonylag gyorsan felfalják a tengerbe került fából készült anyagokat. Azonban Adrian Glover, a londoni Természettudományi Múzeum biológusa szerint a Déli-sark körül futó áramlatoknak köszönhetően a déli kontinens környékén nem élnek ilyen férgek.

Ez pedig azt jelenti, hogy a régi, fából készült roncsok, mint például Ernest Shackleton hajója, a tölgyből és fenyőből épített Endurance, amely 1915-ben a jég fogságába esett, majd összetört és elsüllyedt, minden bizonnyal igencsak szép állapotban lehetnek. „Mindez a hideg antarktiszi mélytengerben lévő alacsony mikrobiológiai degradációnak köszönhető” – mondta el a kutató a BBC-nek. „A történészek és régészek egyik régi álma, hogy megtalálják a felfedező hajóját” – tette hozzá.

Glover nemzetközi kutatócsapata a héten tette közzé kutatásának eredményeit; munkájuk során a déli kontinensen mintát vettek bálnacsontokból és fából készült anyagokból, majd leeresztették őket a tengerfenékre, hogy megvizsgálják a jeges víz mélyén élő élőlények viselkedését. Tizennégy hónappal később kiemelték a tárgyakat, és elemezték őket.

„A csontokat vörös férgek egész szőnyege borította. A fadarabok eközben érintetlenek maradtak, nyomuk sem volt rajtuk fafaló állatkáknak” – magyarázta a biológus. Két új fajt fedeztek fel, a mindössze pár milliméter hosszú állatkák egyikét Osedax antarcticusnak, a másikat Osedax deceptionensisnek keresztelték. A zombiférgeknek is becézett élőlények halott cetfélék csontjait fogyasztják, s a faevő Xylophaga-kagylók rokonai.

Shackleton hajója a Weddel-tenger fenekén, mintegy három kilométeres mélységben található, s már többen próbálták lokalizálni. David Mearns brit régész szerint a roncs nagyon jó állapotban lehet, azt leszámítva, hogy a jég átüthette az oldalát, ami a süllyedését okozta. „A hajó károsodása túl nagy volt, ezért a felfedezőnek nem maradt más választása, minthogy a jég hátán hagyja. Úgy vélem, a tengerfenéken levő norvég hajó a lehetőségekhez mérten kitűnő állapotban van, s lassan egy évszázada várja, hogy valaki felfedezze” – mondta a kutató.