Leleményesek voltak kőkori őseink a leveskészítés terén

A legújabb kutatások szerint a víz- és hőálló edényeket már jóval hamarabb feltalálták, mint azt eddig gondolták a szakértők. Ofer Bar-Joszef, a Harvardi Egyetem régésze kollégáival a Science-ben számolt be egy kínai barlangban fellelt, 20 ezer éves kerámiáról. „Ha jobban megvizsgáljuk az edényt, láthatjuk, hogy valaha tűzben állt” – mondta a brit régész.

Ez valószínűleg a világ egyik legrégebbi konyhai eszköze, ám arra még nem találtak megcáfolhatatlan bizonyítékot, hogy valóban főzésre használták volna. A szakértők szerint akár alkohol tárolására is szolgálhatott, azonban annyi bizonyos, hogy a hő- és vízálló edényeket sokkal korábban ismerték, mint azt a kutatók eddig sejtetni engedték.

Ugyanakkor a tál nem volt teljesen nélkülözhetetlen az őskori leves készítéséhez. Élelmes őseink olykor egy egyszerű gödröt ástak, amelyet állatbőrökkel béleltek ki, s a benne lévő vizet felmelegített sziklák segítségével forralták fel. John Speth, a Michigani Egyetem antropológusának szerint az első, a víz forralására alkalmas anyagok fakérgek vagy kifeszített állatbőrök lehettek, ám az ilyesfajta szerves leletek sajnos általában nem őrződnek meg az utókor számára.

Speth azzal érvelt, hogy a neandervölgyieknek már mindenképpen szükségük volt a forralás technológiájára, aminek segítségével a csontokról leválaszthatták az állati zsírokat, így ki tudták egészíteni zömmel soványhúsból álló étrendjüket, elkerülve ezzel a proteinmérgezés okozta halált. A vese és a máj ugyanis csak korlátozott mennyiségű fehérjét tud feldolgozni egy nap alatt; amint ez meghaladja a kívánt mértéket, az ammónia- és a karbamid szint a vérben megnövekszik, ami eleinte fejfájást, fáradtságot, később pedig halált is okozhat, tehát kalóriáiknak több mint felét zsírból és szénhidrátból kellett fedezniük. Ha a neandervölgyiek csontokat főztek a zsírok megszerzéséhez, akkor az időközben elkészült „húslevest” is valószínűleg elfogyasztották, fejtette ki Speth.

A kutatók szerint a neandervölgyiek valamilyen módon főzhettek, ugyanis az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban ismertetett tanulmány szerint főtt keményítőszemcséket találtak egy Irakban fellelt, 46 ezer éves neandervölgyi ember fogazatában. „Mindez azonban nem bizonyítja, hogy ősi rokonaink levessel vagy főtt hússal csillapították volna éhségüket” – magyarázta Speth, ám hozzátette: „Én azonban azt mondanám, mindez több mint valószínű.”

A világ első tál levesének datálása valószínűleg lehetetlen feladat. Az antropológusok még azt sem tudták megállapítani, mikor tudta először kontrollálni az ember a tüzet vagy hány ezer éve főzhetett először (egyes kutatók szerint ez több mint 300 ezer évvel ezelőtt történhetett), ráadásul ez a világon más-más időpontra keltezhető. A kutatások szerint a kerámiát Kelet-Ázsiában évezredekkel korábban feltalálták, mint a hatalmas kontinens nyugati részein. „Talán a forralás nem volt annyira fontos a nyugatiaknak, mert volt kenyerük, amivel kiegyensúlyozhatták a proteinfogyasztást” – jegyezte meg Bar-Joszef.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2014

• Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
• Rembrandt, a titokzatos
• Híres történelmi csókok
• Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
• A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
• A Horthy-Hitler-találkozók históriája
• Meghökkentő múltbéli fogások
• A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
• Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének