Aki Rákosit, Kádárt és Szálasit vádolta
2013. február 5. 14:49
Szálasit is elítélte
A szélsőjobb egyre ismertebb vezetőjével, Szálasi Ferenccel szemben a Budapesti Királyi Ügyészség 1937–38-ban többször emelt vádat; az első fokú ítéleteket követő fellebbezési eljárásokban általában Miskolczy volt az ügyész. Az izgatás bűntette miatti, 1937. november 18-i ítélőtáblai tárgyaláson tartott beszédében leszögezte, hogy a „politikai bűnperekben nem lehet feladata sem a vádhatóságnak, sem az ítélkező bíróságnak, hogy a társadalmi, politikai vagy gazdasági problémák fölött bírálatot gyakoroljon”. A perben csak annak megítéléséről lehet szó, hogy a „vádlott megsértette-e a nemzet egésze érdekében alkotott jogi intézményeket”. Mivel Szálasi cselekményeivel megszegte a büntető törvényt, így elítélésére megalapozottan került sor. A nyilas vezető elleni 1938. május 20-i perbeszédében pedig kijelentette, hogy „aki gyűlöletet szít, az nem szolgálja a haza érdekeit”.
Az államfelforgatás vádjával kapcsolatos eljárásban Miskolczy 1938. július 5-i beszéde szerint Szálasi céljai, szándékai zavarosak, de az megállapítható, hogy az „ezeréves magyar alkotmány megváltoztatását kívánja”, így mozgalma „veszélyezteti az állam és a nemzet törvényes rendjét”, s ezért indítványozta a törvényszéki ítéletnél súlyosabb minősítést és büntetést. Az ennek helyt adó, a vádlottat az állami és a társadalmi rend erőszakos megsemmisítésére irányuló bűntettben elmarasztaló és ezért háromévi fegyházzal sújtó ítélőtáblai döntés után a főügyész-helyettes azonnal indítványozta a vádlott letartóztatását, melyet az ítélőtábla el is rendelt. A tudósítás szerint ekkor Miskolczy „maga elé szólította Szálasit”, és közölte, hogy a kényszerintézkedést azonnal foganatba veszi, ezért az őrök a fogházba viszik.
A hungarista mozgalom egyik főideológusával, Málnási Ödönnel – akivel a sors majd később ismét összehozza – szembeni, annak A magyar nemzet őszinte története című könyve miatti nemzetrágalmazás jogcímén 1938. március 11-én folyt perében kijelentette, hogy a mű állításai a „magyar nemzet ezer éves történetének gerincét és súlypontját” jelentő „morális erő”, az alkotmány elleni támadások, amelyekért az első fokú ítélet súlyosbítását indítványozta.
Miskolczy Ágost nemcsak a két szélső politikai irányzat, hanem más, a kormányzat által ellenségesnek nyilvánított eszmék hirdetői elleni perekben is részt vett: így egyaránt vádlója volt a nemzeti-konzervatív Szabó Dezső Szélsőségek rendszere című műve, továbbá a népi írók közé tartozó Illyés Gyula Rend a romokban c. verseskötete „romboló hatású” izgatásnak minősülő tartalma miatti ítélőtáblai eljárásoknak. Szerepelt a korszak alapintézménye, az egyház elleni támadásnak számító megnyilvánulások, például a Szent Jobbot sértő nyilatkozat, vagy – az unitáriusok kivételével – a keresztény felekezetekkel szemben tett dehonesztáló kijelentések miatti perekben is. Az utóbbi kapcsán 1934. május 11-én mondott vádbeszédében leszögezte, hogy a bíróságok „nem theológiai vagy történelmi fórumok, amelyek ilyen kérdésben érdemlegesen dönthetnének. A büntetőtörvény nem foglalt állást az egyes hitfelekezetek esetleges theológiai vitáiban, csupán biztosítani kívánja a felekezetek közötti békét.”
E kitüntetett, a korabeli társadalmi, politikai rendet érintő ügyek mellett Miskolczy Ágost a köztörvényes bűncselekmények miatti eljárásokban ugyancsak részt vett, mint ahogy koronaügyész-helyettesként szintén eljárt mindkét ügycsoportban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2013
- Shakespeare elveszett világa
- Bájitalok a régmúltból
- Grace Kelly és Rainier: monarchia á la Hollywood
- Che Guevara Hollywoodban és a vasfüggöny mögött
- Domján Edit-Szécsi Pál: egy szerelem tíz hónapja
- Magyar űrhajósok a zűrben
- A Tenkes kapitánya
- Garibaldi magyar parancsnoka
- Az évszázad magyar műkincsrablása
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap