Aki Rákosit, Kádárt és Szálasit vádolta

Habzó szájjal szidalmazta a kommunistákat

Ezen eljárások a 20-as években jellemzően az 1918–19-es forradalmak, illetve a proletárdiktatúra eseményeiben részt vevő személyek ellen, továbbá a kommunista jellegűnek tekintett megnyilvánulások miatt folytak. Így például 1920 júniusában Miskolczy felségsértés, lázadás, izgatás és személyes szabadság megsértésének bűntetteivel vádolta Hajdu Pál és Boros F. László újságírókat, mivel 1918 decemberében tagjai lettek a Kommunisták Magyarországi Pártjának lapja, a Vörös Újság szerkesztőségének, és „ezzel a tevékenységükkel elősegítették azt, hogy megbuktatták a magyar államnak a népképviseleti rendszeren és a miniszteri felelősség elvén alapuló alkotmányát.

Külön vádolta az ügyészség Hajdu Pált azon cikkek miatt, amelyeket a Vörös Újságban írt III. Internacionale és más egyéb hangzatos címek alatt.” (Miskolczy egy későbbi írásában az „ország szellemi, erkölcsi és politikai színvonala szempontjából […] csőcseléknek nevezhető társadalmi rétegnek” minősítette az 1918. őszi, 1919. tavaszi események szereplőit.) Ugyancsak ő volt az ügyész 1924-ben a szociáldemokrata párt egyik régi vezetőjének, az emigrációból hazatért Weltner Jakabnak 1919 márciusában a tanácsköztársasági hatalomátvétel előkészítésében való részvétele miatti felségsértési és lázadási ügyében.

Miskolczy számára az egyik – a későbbi éveit döntően meghatározó – eljárást az 1925 októberében a tanácsköztársaság volt népbiztosának, az illegális kommunista párt egyik vezetőjeként álnéven visszatért, majd elfogott Rákosi Mátyás elleni per lefolytatása jelentette. A per előkészítése során Rákosit október 8-án, majd társait is kihallgatta. A szükséges iratszerkesztéseket követően Miskolczy az IM döntésének megfelelően lázadásra irányult szövetkezés bűntette miatt az 1925. november 14–16-án statáriális bíróság elé állított Rákosi és társai – köztük Weinberger (később Vas) Zoltán – elleni tárgyaláson képviselte is a vádat. A Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék döntésével végül rendes eljárásra utalt ügyben a bíróság 1926. augusztus 4-i ítéletével Rákosit az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló bűntett miatt nyolc és fél év fegyházra ítélte, míg Weinberger nyolc évet kapott (ezt később az ítélőtábla hat évre mérsékelte).

E perekben Miskolczy mélyen elítélte a kommunista pártok világszervezetét, a III. Internacionálét, amelynek „lényege nem más, mint nyílt hadüzenet a világ rendje ellen”. A szolgálatába „szegődöttjeit az egész emberiségre veszedelmes gonosztevőknek kell tekinteni, s az ellenük való küzdelemben az államokba tömörült társadalmaknak minden jogos és hatályos fegyvert fel kell használni”. Vádja szerint az e szervezet és az államnak nem tekinthető Szovjet-Oroszország megbízásából tevékenykedett vádlottak a „magyar alkotmány összetörését, a magyar társadalmi rend megsemmisítését, a magyar kormánynak helyéről való eltávolítását célozták”.

Szenvedélyes vádbeszédeiben 1925. november 16-án a „kultúra és a civilizáció védelmét kérte a vádlottakkal szemben”, 1926. július 27-én pedig kijelentette, hogy az a vádlott, aki „kommunista mozgalmat csinál, az nemcsak a magyar állam fölforgatására szövetkezik, hanem hazájával szemben hűtlenséget is elkövet”, a hirdetett „osztályharc nem egyéb, mint testvérgyilkosság”, aki pedig arról beszél, az „hazafiatlan, testvérgyilkos és társadalmi felforgató”. (Miskolczy az eljárás kapcsán 1925. november 6-án egy tájékoztatót is készített a Külügyminisztérium sajtóosztálya részére A bolsevik világpropaganda hazai és külföldi vonatkozásaiban a lázadás bűntettével vádolt Rákosi Mátyás és társai vallomásai, lefoglalt okiratok és sajtótermékek alapján címmel.)

A perek fővádlottjainak, Rákosinak és Vasnak a visszaemlékezései szerint Miskolczy az eljárások során a „legnagyobb gyűlölettel” kezelte őket, „habzó szájjal szidalmazta a kommunistákat”, s „goromba rágalmakat” hangoztatott ellenük. (Vas Zoltánnal 1927-ben előadó bíróként is találkozott, amikor a hatósági közeg elleni erőszak miatti első fokú ítéletét súlyosbította az ítélőtábla.)

1. Példátlan felelősségrevonás
2. Hírnevet szerzett magának
3. Habzó szájjal szidalmazta a kommunistákat
4. A jobboldalt sem kímélte
5. Szálasit is elítélte
6. Tevékenysége a nyilas hatalomátvétel után

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére