Halálbüntetés Magyarországon
2012. július 20. 14:53
1990 októberében a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága határozatot hozott a halálbüntetés alkotmányellenességéről. Amióta eltörölték, a rendszerváltás két évtizede alatt többen vissza akarták és akarják hozni a nagyobb közfelháborodást okozó bűntettek elkövetése után. Véleményük szerint ez igen nagy visszatartó erő lenne. Magyarországon az utolsó halálbüntetésre 1988. július 14-én került sor Pradlik György, az utolsó magyar hóhér közreműködésével.
Korábban
Az alvilág kapusai a középkorban
A krónikák szerint a hivatásos hóhérok a 13. században jelentek meg először. A késő középkorban jött el a vérpadok kora, amikor óriási tömegek előtt hajtották végre az ítéleteket. Kezdetben a lehető legnagyobb nyilvánosságot kapták a kivégzések, ami a tömegek számára egyfajta ingyen cirkusz volt.
Sokszor fordult az elő Angliában és Franciaországban, hogy a hóhér ügyetlensége (amivel leginkább a kivégzendő kínjait növelte) megfordította a közhangulatot, s nem egy esetben meglincselték a hóhért. A legismertebb Hunyadi László esete: a hóhérnak harmadik alkalommal sem sikerült elválasztani a nándorfehérvári győztes fiának fejét a vállától, így a korabeli szokásjog szerint az elítéltnek kegyelem járt volna, ám a bakó negyedszer is lesújtott.
Hunyadi László búcsúja Benczúr Gyula festményén
A Wesselényi-felkelés leverése után annak vezető tagjainak 1671-es kivégzésén is történtek bakik. Zrínyi Pétert csupán a harmadik sújtásra sikerült kivégezni, míg Frangepán Ferencet az első két csapás a jobb vállán érte, s csupán a harmadik lendítés érkezett a nyakára.
A középkorban mindenki ismerte az élet hivatásos kioltóit, s mélyen megvetette őket. Mesterségük apáról fiúra szállt, ha pedig lányuk született, az csakis hóhérhoz mehetett hozzá. Az újkor végén azonban változás történt: sokszor még a legközvetlenebb családtagok sem tudtak valódi munkájukról, s az elítélt nyilvános megalázását is igyekeztek elkerülni, így szűk körűvé vált a kivégzés.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap