2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nagy Konstantin idejéből származó bazilikát tártak fel Szófiában

2012. december 17. 17:31 MTI

I. Constantinus (Nagy Konstantin, Kr.u. 306-337) római császár idejéből származó bazilikát tártak fel Szófiában, az ókori Serdicában, az antik város nyugati kapuja mellett. A bazilika hossza eléri a száz métert, szélessége pedig a 27 métert, és színpompás mozaikpadló ékesíti.

A bazilika hossza eléri a száz métert, szélessége pedig a 27 métert, és színpompás mozaikpadló ékesíti - olvasható a The Archaeology News Network régészeti hírportálon. Jana Borisszova-Kacarova ásatásvezető régész, a Szófiai Egyetem professzora szerint a helyszínen, ahol 1975 és 1980 között már folytak ásatások, a közelmúltban újították fel a feltárásokat. A munkálatok során napvilágra kerültek a városfalak, a nyugati kapu és az őrtorony.

A szakemberek szerint a kapu az i. sz. 5-6. században épült, az őrtorony a hatodik században, a városfalakat viszont eredetileg a 2. században, Marcus Aurelius császár uralkodása alatt emelték, később kiterjesztették és megerősítették. Alapjai két méter mélyre nyúlnak, ebből a szakemberek arra a következtetnek, hogy magassága elérhette a 8-9 métert. A régészek megtalálták a városkapuig vezető Via Militaris utat is, amelyet elsősorban a katonaság használt. Az ásatásvezető kiemelte az ókori város infrastrukturális fejlettséget: a település vízvezetékkel és szennyvízelvezető rendszerrel rendelkezett.

A mai Szófia területe az i. e. 8. század folyamán már lakott volt, első, Serdica elnevezését a trák szerdi törzs után kapta. Ezt megtartotta a római hódítás után is, amikor Moesia provincia központjává vált. A népvándorlás korában a hunok feldúlták és elpusztították, majd I. Justinianus keletrómai császár építette újjá Triaditsa néven. A hunok után érkező szlávok már Szredec néven említik, amelyet a 809-ben érkező bolgárok átvettek és egészen a 16. századig használtak. A Szófia elnevezés a törökök elől beszivárgó görög népességtől, a 14. századból származik.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár