Lengyelország szirénákkal is emlékezik a varsói felkelésre

A hivatalos ünnepségekhez számos kulturális és sportesemény társul, amelyeken sok varsói vesz részt: szombaton például több mint négyezren futottak a felkelés emlékére szervezett versenyben. Évről évre egyre többen gyújtanak mécsest a varsói felkelés emlékművénél, vagy a felkelők és a polgárok mozgását biztosító városi csatornák mentén. Az előző évekhez hasonlóan várhatóan több mint tízezer résztvevője lehet a Pilsudski téren megrendezett felkelői dalok közös éneklésének is.

A náci németek által megszállt Európa legnagyobb fegyveres akciója a lengyel Honi Hadseregnek (Armia Krajowa - AK), a Londonban székelő emigráns (polgári) kormány fegyveres erejének felhívására tört ki. A lengyelek a Varsóhoz közeledő szovjet seregek segítsége nélkül, maguk akarták megszabadítani fővárosukat a németektől.

A felkelés kitörésekor csaknem 50 ezer varsói lépett fel - köztük sok nő és tizenéves - a németek ellen, de sokan fegyvertelenek voltak, így a néhány napra tervezett harcok 63 nap után a lengyelek vereségével végződtek. A harcokban 18 ezer lengyel és 17 ezer német fegyveres halt meg, a polgári áldozatok száma 180 ezer volt. A kapituláció után a náci megszállók félmillió lakost űztek el a fővárosból, Varsót pedig - Hitler utasítására - a földdel tették egyenlővé.

A felkelésre hivatalosan csak a rendszerváltás óta emlékeznek a lengyelek. A társadalom többsége hősöknek tekinti a nagyrészt fiatal harcosokat, akik életüket áldozták városukért. Ugyanakkor a fegyverhiány, a jelentős emberveszteségek és a hatalmas pusztítás fényében sokan kétségbe vonják a felkelés kirobbantásának értelmét.

A varsói felkelésnek magyar vonatkozása is van: az 1944 augusztusában a németek kérésére a lengyel főváros térségébe vezényelt közel húszezer magyar katona parancsnoka, Lengyel Béla ezredes - aki a második világháború előtt katonai attasé volt Varsóban - megtagadta a fegyveres fellépést a lengyelek ellen. A magyarok nem akadályozták a felkelőknek küldött utánpótlás áramlását, és a felkelők segítéséért néhányukat a nácik ki is végezték. Sírjaikat és emléküket a mai napig ápolják a főváros környéki településeken.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai