Ismerte a gyógynövényeket a neandervölgyi

A kutatásról a Naturwissenschaften című tudományos folyóiratban jelent meg tanulmány. Az általánosan elterjedt nézetek szerint a neandervölgyi ember, aki valamikor a harmincezer és a huszonnégyezer évvel ezelőtti időszakban tűnt el, legfőképpen húson élt. Egyre szaporodnak azonban az olyan bizonyítékok, amelyek a Homo neanderthalensis sokkal összetettebb táplálkozásáról tanúskodnak - olvasható a Yorki Egyetem honlapján.

A tudósok Spanyolország északi részén, az El Sidrón barlangban öt neandervölgyi ember fogkőlerakódásából vettek tíz mintát. A barlangban, amelyet 1994-ben fedeztek fel, kétezernél több csontvázmaradványt találtak, amelyek legkevesebb tizenhárom egyedtől származnak. A leletek a 47.300-50.600 évvel ezelőtti időszakból valók.

A mintákat egy összetett eljárással - pirolízis-gázkromatográfiás és tömegspektrometriás analízissel - vizsgálták. Elemezték a növényi mikrofosszíliákat is, hogy azonosítsák a fogkőlerakódásban megőrződött részecskéket.

A kutatók szerint a mintákban talált keményitőszemcsék és szénhidrátmarkerek, valamint olyan növényi eredetű vegyületek, mint az azulén vagy a kumarin, ahogy a diófélék, füvek és zöldségek fogyasztására utaló jelek arra utalnak, hogy sokkal szélesebb volt a növényi táplálékok választéka, mint ezt a stabilizotóp-vizsgálatok mutatják.

"Az általunk azonosított növények széles választéka arról tanúskodik, hogy az El Sidrónban megtelepedett neandervölgyi emberek ismerték környezetüket, rendelkeztek azzal a tudással, amellyel megkereshették a tápértékük miatt vagy gyógyító hatásuk miatt fontos növényeket. A hús ugyan alapvető szerepet játszott az étrendjükben, ám táplálkozásuk sokkal összetettebb volt, mint korábban feltételeztük" - emelte ki Karen Hardy, a Barcelonai Autonóm Egyetem kutatóprofesszora, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatócsoport korábban kimutatta, hogy az El Sidrónban élő neandervölgyiek rendelkeztek a keserű ízt érzékelő génnel. A most vizsgált fogkőminták elárulták, hogy az egyik egyed keserű ízű növényeket fogyasztott. Stephen Buckley, a Yorki Egyetem kutatója azt emelte ki, hogy a tudósokat meglepte az olyan keserű növények, mint a cickafark vagy a kamilla virágának fogyasztása.

"A neandervölgyi ember egészen biztosan keserűnek találta ezeket a növényeket, ezért valamilyen céllal, gyógyhatásuk miatt fogyaszthatta őket" - magyarázta Stephen Buckley. A vizsgálatok tanúsága szerint a neandervölgyi alkalmazta a füstölést az élelem tartósításakor, többféle keményítőtartalmú növényt megfőzött.

A kutatók rámutatnak, hogy az El Sidrón barlangban kimutatott keményítőszemcsék a legkorábbiak, amelyeket biokémiai vizsgálatokkal azonosítottak. A fogkőlerakódásban talált ősi baktérium pedig a neandervölgyi ember szájhigiéniájának tanulmányozására kínál lehetőséget.

Pirolízis - hőbontás, a gázkromatográfia tetszőleges halmazállapotú, de az esetek többségében gáz- vagy folyadékminták összetételének meghatározására használt kémiai, elválasztástechnikai, analitikai módszer. Tömegspektrometria - töltött anyagi részecskék tömegének meghatározására szolgáló analitikai módszer.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták