Enyhül Izrael merev álláspontja XII. Piusszal kapcsolatban

XII. Pius (Eugenio Pacelli, 1939-1958) kritikusai azt vetik a katolikus egyházfő szemére, hogy nem emelte fel szavát a holokauszt ellen, nem gátolta meg a római zsidó közösség haláltáborokba hurcolását, és ezzel bizonyos fokig még hozzá is járult a rémtettekhez. A Szentszék azonban igyekszik tisztázni XII. Pius szerepét, és azzal érvel, hogy a vészkorszak idején számos zsidónak a pápa utasítására az egyházi intézmények falain belül biztosítottak rejtekhelyet és oltalmat a nácik elől.

A kemény kritikák után úgy tűnik, enyhülni látszik Izrael álláspontja a pápa második világháborús szerepét illetően. A kiállítás címe „XII. Pius pápá”-ról „Vatikán”-ra változott, a tárlat pedig csökkenteni igyekszik a Szentatya szerepét a náci Németországgal kötött szerződés megkötésében, amely arról szólt, hogy a Vatikán kötelező garanciát kért a katolikus iskolák megmaradására Németország területén. A kísérőszövegek egyértelmű utalást tesznek arra, hogy ezt XII. Pius elődje, XI. Pius hozta tető alá, mikor Eugenio Pacelli még a Vatikán államtitkáraként tevékenykedett. A régi kiírás szerint Pius „nem avatkozott közbe”, mikor a zsidókat deportálták Rómából, az új ezzel szemben azt állítja, hogy „nem protestált nyilvánosan”.

Mindkét verzió egybehangzóan állítja: XII. Pius tartózkodott attól, hogy aláírja a szövetségeseknek a zsidók kiirtása elleni tiltakozásról szóló deklarációját 1942 decemberében. Azonban az új szöveg megemlíti a pápának az 1942-ben elhangzott karácsonyi rádióbeszédét, amelyben XII. Pius arról szól, hogy nemzetiségi hovatartozásuk miatt „emberek százezreit ítélik halálra vagy lassú pusztulásra”, igaz, az egyházfő explicite nem tesz említést a zsidókról.

A Jad Vasem szóvivője közölte: a változtatásra az új kutatási eredmények napvilágra kerülése miatt került sor – részben miután megnyitották XI. Pius archívumát –, s nem arról van szó, hogy nyomás lett volna a Vatikán részéről, amely régóta azt hangoztatja, hogy a pápa igenis fellépett a római zsidók haláltáborokba hurcolása ellen. (1943-ban, náci megszállás idején ezer zsidót deportáltak az Örök Városból.)

A tényállások rögzítésén túl a múzeum azonban nem megy el szó nélkül a vita mellett. „A pápa bírálói állítják: XII. Pius azon döntése, hogy nem ítélte el a zsidók meggyilkolását, morális hiba: a tiszta útmutatás hiánya sokaknak megteremtette a lehetőséget, hogy kollaboráljanak a náci Németországgal, s megerősítette őket abban a hitükben, hogy ez nem áll szemben a katolikus egyház morális tanításával”.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2023

• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• A marokkói bazárok kincsei
• A királyi konyha és a maradékok sorsa
• A marokkói bazárok kincsei
• A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
• Vonzó ellenfelek - Az amazonok
  
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt