Hírszerző szervezte Kádár pápai audienciáját

Kádár János vatikáni látogatásának voltak magyar előzményei is: 1971-ben Péter János magyar külügyminiszter, 1975-ben Lázár György miniszterelnök vett részt pápai magánkihallgatáson.

Kádár János olaszországi látogatásának előkészítését a Külügyminisztérium kezdte meg. Puja Frigyes külügyminiszter 1977. január 3-án küldte meg Gyenes Andrásnak – az MSZMP KB külügyi titkárának – és Berecz Jánosnak – MSZMP KB Külügyi Osztály vezetőjének – Kádár János olaszországi látogatásával kapcsolatos javaslatát, amelyet a Politikai Bizottság részére készített. A javaslatot az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1977. január 25-ei ülésén tárgyalta, és úgy határozott, hogy Kádár János fogadja el az olasz miniszterelnök meghívását.

1977. február 12-én Puja Frigyes javasolta Gyenes Andrásnak és Berecz Jánosnak, hogy Magyarország római nagykövetének küldjenek utasítást, miszerint: „Kérem Nagykövet Elvtársat, hozza Andreotti miniszterelnök tudomására a következőket: Kádár János az MSZMP KB első titkára üdvözletét küldi Andreotti miniszterelnöknek és visszatérve meghívására, értesíti, hogy számára május második fele alkalmas lenne hivatalos olaszországi látogatásra, amennyiben ez Andreotti miniszterelnöknek is megfelel. Kádár János köszönettel venné, ha Andreotti konkrétan megjelölne két időpontot május második felében, amikor neki is megfelelő lenne Kádár János hivatalos olaszországi látogatása. Az olasz reagálásról sürgősen jelentsen. Kérem Nagykövet Elvtársat, a fentiekről tájékoztassa az Olasz Kommunista Párt illetékesét.”

Ezen előzmények fényében 1977 elejére körvonalazódott, hogy Kádár János VI. Pál pápával történő találkozójára a tervezett hivatalos, olaszországi tárgyalásai mentén kerül majd sor. A Római Nagykövetség néhány előzetes elképzelést fogalmazott meg Kádár János olaszországi látogatásával kapcsolatban, ebben ez is szerepel: „a vatikáni látogatást a hivatalos olaszországi látogatás után 'szeparáltan kell szervezni'.” A látogatás lehetősége – a rendelkezésre álló iratok alapján – 1977. március elején merült fel. A római nagykövetség első titkára, Orosz József kapta azt a feladatot, hogy készítse elő Kádár János vatikáni látogatását. Kádár János vatikáni látogatásának lehetőségét egyértelműen a Szentszék, ill. maga VI. Pál pápa villantotta fel.

Nem véletlen, hogy a feladatot Orosz Józsefre bízták. A nagykövet, Palotás Rezső nyilván tisztában volt beosztottja, Orosz József előéletével, kiváló „egyházi kapcsolataival”. Orosz József korábban ugyanis az ÁEH Elvi és Nemzetközi Főosztály, később pedig a Katolikus Főosztály vezetőjeként dolgozott. Ezzel egy időben az ÁEH fedése alatt létrehozott „Világosság” fedőnevű rezidentúra vezetője volt, „Vági” fedőnéven, őrnagyi rangban. A római nagykövetség első titkáraként is mindvégig a BM volt a munkaadója. A III/I–4. osztály állományából helyezték nyugállományba 1979. március 31-ei hatállyal. Ismeretes, hogy a III/I Csoportfőnökség a külföldi hírszerzés szerve volt, míg a III/I–4. osztály a Vatikán és a cionista szervezetek elleni hírszerzés, és a papi emigráció irányában tevékenykedett. Ezek alapján teljesen érthető, hogy a római nagykövetség első titkári tisztét betöltő „szigorúan titkos állományú” rendőr alezredest miért bízhatták meg Kádár János vatikáni találkozójának előkészítésével.

Kádár János és VI. Pál pápa találkozásának előkészítésében természetesen a Római Nagykövetség és a Külügyminisztérium, valamint az Állami Egyházügyi Hivatal vállalt oroszlánrészt. Az előkészületek – a találkozó súlyának megfelelően – minden részletre kiterjedtek. A KüM és az ÁEH munkatársai alapos és szerteágazó anyagokkal segítették Kádár János és köre előkészületeit, amelyek a Szentszék és a Magyar Népköztársaság kapcsolatairól, az egyes egyházpolitikai kérdésekről, vatikáni vezető tisztségviselők életrajzairól tájékoztattak. Emellett témavázlat készült Kádár János és VI. Pál beszélgetéséhez, és egy összefoglaló a látogatás utáni sajtókonferencia várható kérdéseihez.

Az előkészítés során a Római Nagykövetség részéről egy 1977. május 5-én kelt, érdekes rejtjel távirat érkezett: „Orosz elvtárs tájékoztatta Poggi érseket is Kádár János elvtárs tervezett olaszországi látogatásáról, és [hogy] a találkozás előkészítésére Rómába érkező magyar protokoll osztályvezető találkozzék a Vatikán illetékesével. Ez azonban Benelli érsek és titkárságának kompetenciája. Ugyanezt a kompetenciát említette újságírók és a magyar televíziósok jelenlétének lehetőségével kapcsolatban is. Ezekre Casarolival holnap folytatandó megbeszéléseken részletesen kitérek.”

Kádár János látogatását formálisan magánkihallgatásként bonyolították le, amely egy óra hosszat tartott. Ez annyiban különbözött a szokásos audienciáktól, hogy VI. Pál mellett jelen volt Agostino Casaroli érsek, az Egyházi Közügyek Tanácsának titkára (a Vatikán „külügyminisztere”), és Kádár Jánossal tartott Puja Frigyes külügyminiszter is. Ezáltal a magánkihallgatás állami jelleget kapott. Talán egy kis hiányérzetünk támadhat, hiszen az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét, a szervezésben és előkészítésben is nagyon aktív Miklós Imrét nem találjuk a delegáció tagjai között, holott egy ilyen jelentőségű eseményen az egyházpolitika tevékeny irányítója és 1951-től 1989-ig hű szolgálója jelen lehetett volna.

Elgondolkoztató, hogy a találkozó megszervezése formálisan vatikáni kezdeményezésre kezdődött meg. Mindez jól mutatja, hogy mennyire jól sikerült befolyásolni a vatikáni munkatársakat. Ez a folyamat egészen a '60-as évek első feléig nyúlik vissza, hiszen az 1964-es részleges megállapodás után más viszony alakult ki a Magyar Népköztársaság és a Vatikán között, mint előtte. A két fél megbízottai rendszeresen és folyamatosan tárgyaltak a Magyar Katolikus Egyház helyzetéről, a felmerülő kérdésekről. Ez azt jelentette, hogy az 1945 után megszakadt diplomáciai kapcsolat a II. világháború előttihez képest ugyan alacsonyabb szinten, de helyreállt, és a két fél kölcsönös tárgyalószándéka mindkét fél számára előnyökkel és kedvezményekkel járt. Az ÁEH munkatársai Miklós Imre vezetésével tudatosan kihasználták a Vatikán jóindulatát, és minden kérdésben szinte az orruknál fogva vezették a Vatikán delegáltjait. A Vatikán „keleti politikájának”, a szocialista országokkal kapcsolatot tartó személyek közül a legmeghatározóbb alakja Casaroli mellett Luigi Poggi nuncius volt.

Kádár János és VI. Pál pápa 1977. június 9-ei találkozójának jelentőségét, értékét, hasznát és súlyát jól mutatják az egyházi hazai és nemzetközi sajtóvisszhangok, valamint az emigrációs lapokban megjelent írások.

Tény, hogy történelmi léptékű és jelentőségű volt Kádár János és VI. Pál találkozása. A VI. Pált követő II. János Pál pápa más jellegű külpolitikája, valamint a Lékai féle kis lépések politikája azonban nem kívánt hasonló jellegű fellépést, hiszen az ÁEH elnöke Miklós Imre és Lékai László kedélyes, „poharazgató” találkozásai során minden „problémás” kérdést meg tudtak beszélni, és el tudtak intézni. Tulajdonképpen Kádár János prófétai szavai sem valósultak meg: „Nekem személy szerint az a meggyőződésem, hogy a szocialista magyar állam, a Magyar Népköztársaság sok-sok nemzedéken át fenn fog állni”, azonban az egyházra tett megjegyzése, amihez nagy prófétai megérzés nem kellett – „és még nemzedékeken át az egyházak is létezni fognak.” – ma is érvényes.

A források, és a szervezésről szóló részletes cikk az ArchívNet honlapján

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
• 10 tény a berlini falról