Brit kutató: "meghamisítják" az evolúciót a spanyolok

Az észak-spanyolországi Atapuerca-barlang a világ legnagyobb emberi maradvány gyűjteménye, eddig több tucat fosszíliát találtak a helyszínen. A La Sima de los Huesost (A Csontok Verme) az emberi evolúció megértésében betöltött szerepének fontossága miatt az UNESCO is felvette a világörökségi listájára, az Európai Unió támogatásának köszönhetően pedig több millió eurót költöttek a közeli Burgos városában levő múzeum kialakítására.

Nagy-Britannia legkiválóbb szakembere, Chris Stringer (Természettörténeti Múzeum) az Evolutionary Anthropology legújabb számában arra hívta fel a figyelmet, hogy a La Sima-i spanyol kutatócsapat kétszázezer évet tévedett az ott fellelt emberi maradványok korának meghatározásakor. Stringer szerint a gödörben talált, 600 ezer évesnek hitt Homo heidelbergensis valójában egy 400 ezer éves neandervölgyi ember, a tévedésnek pedig messze ható következményei vannak az emberi evolúciót illetően.

„Az Atapuerca-i leletek jelentősége óriási. Nincs még egy olyan hely, ahol ekkora számban lennének koponyák és csontok. Ez a világ legnagyobb emberi fosszília gyűjteménye, a helyi kutatócsapat pedig nagyszerű munkát végzett, amikor feltárta a leleteket. Azonban ha nem tudjuk pontosan megállapítani a maradványok korát és identitását, akkor bajba keveredünk, s ez hatással lesz arra, hogy miként definiáljuk az evolúciót” – fejtette ki Stringer.

La Sima de los Huesosnál 1990-ben kezdődtek meg a feltárások. A Juan Luis Arsuaga vezette ásatások során két év alatt két teljes koponyát, bordát, lábcsontokat és állkapocscsontot hoztak a felszínre, amelyek korát a régész 300 ezer évben állapította meg. Azóta összesen 28 különböző emberhez tartozó maradványt tártak fel, de Arsuaga ezek korát már 600 ezer évesre becsülte, s úgy vélekedett, hogy azok a heidelbergi emberhez tartoznak.

A datálás felzúdulást váltott ki a paleontológusok között. Sok antropológus a H. heidelbergensist nem ismeri el önálló taxonnak, hanem a Homo erectus európai változatának tekinti. A heidelbergi emberrel egy időben a tisztán H. erectusnak tartott előemberek maradványai is megtalálhatóak ugyanebből a korszakból. „A probléma az, hogy a La Sima-nál talált maradványok közül sok a neandervölgyire jellemző vonásokkal rendelkezik, különösen ami a fogukat és az állkapcsukat illeti. Minden más bizonyíték arra utal, hogy a neandervölgyi ember még további kétszázezer évig nem tűnt el a föld színéről. Ezen csontok keltezése így az egész evolúcióról alkotott képünkben zavart okoz” – magyarázta a régész.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe