Mao folyóátúszással gyúrt a forradalomra

2012. május 4. 14:55

Az idősödő Mao Ce-tung a Jangce folyóban történt úszással adta a kínaiak tudtára, hogy még mindig jó erőben van a kínai forradalom vezetéséhez. Az 1966-1976-os kulturális forradalom Kína 20. századi történelmének egyik legmeghatározóbb időszaka volt.

Korábban

1966. július 16. A 72 esztendős kínai forradalmár-politikus ötezredmagával úgy döntött, hogy – idős kora ide vagy oda – részt vesz a vuhani 11. Jangce-átúszó versenyen. Mao szándéka egyértelmű volt: demonstrálni, hogy még mindig ereje teljében van, s elég fitt ahhoz, hogy vezesse az általa megkezdett, ám kezei közül lassan kicsúszni látszó permanens forradalmat.

Az ambiciózus vezetőt hat testőr, s hatalmas portréja fogta közre, az őt éltető plakát pedig további 10 ezer, egészségben töltött évet kívánt Kína mindenható urának. A kommunista vezető mintegy egy órát, egészen pontosan 65 percet töltött vízben, ami jórészt hánykolódással telt: több kilométert sodródott a folyóban.

A kulturális forradalom

A szorosan vett kulturális forradalmon az 1966-76 közötti évtizedet értik. Ezt kétéves átmeneti időszak követte, amelynek során a még Mao halála előtt kinevezett Hua Kuo-feng (Hua Guofeng) állt ugyan a párt élén, de a hatalom fokozatosan átment a korábban Csou En-laj által támogatott Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) kezébe. Ő ugyan formálisan nem került a hierarchia első helyére, de 1978-tól döntő befolyást gyakorolt az ország életére, pragmatikus reformirányvonalat érvényesítve. Hu Csin-taót (Hu Jintao), a párt és az ország mai irányítóját is ő emelte be a legfelső vezetésbe.

1966. május 16-án a Nagy Proletár Kulturális Forradalom hivatalos kezdetét a Kínai Kommunista Párt (KKP) központi bizottságának e napon kiadott körlevelétől datálják. A május 16-i körlevél elítélte a burzsoázia képviselőit, akik befurakodtak a pártba és ezzel megadta a jelet a nagyszabású tisztogatásra. Június 1-jén Mao elrendelte egy tacepao (nagybetűs plakát) országos terjesztését. A tacepaot a pekingi Peita egyetem diákjai tűzték ki, elítélve az egyetem vezetőinek kísérletét a kulturális forradalom elfojtására.

Augusztus 5-án Mao közzétette "Bombázzátok a vezérkart!" szövegű tacepaoját, amely közvetett támadás volt Liu Sao-csi (Liu Shaoqi) államelnök ellen, aki 1959 óta töltötte be ezt a tisztséget és akit legfőbb ellenfelének tekintett. Liut 1969-ben kizárják a pártból, és még abban az évben meghal a börtönben. A vörösgárdisták rémületben tartják az országot, országszerte erőszakcselekményeket követnek el, embereket hurcolnak és kínoznak meg, rombolnak.

Augusztus 8-án a KKP központi bizottsága elfogadja a 16 pontos határozatot, amely felszólítja a proletáriátust a négy régi (régi eszmék, régi kultúra, régi szokások és hagyományok) elítélésére. A vörösgárdistákhoz parasztok, katonák és munkások csatlakoznak. Augusztus 18-án egymillió vörösgárdista sorakozik fel a Tienanmen téren Mao Ce-tung előtt.