2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az első modern népirtás

2012. január 29. 18:48

Élet az Oszmán Birodalomban

A mai Örményország területét a 15-16. században hódították meg az oszmán-törökök. Az örmények jórészt a keleti tartományokban, zömük falvakban, távol a városi központoktól élt, s úgynevezett milletibe szervezték őket. Bizonyos szabadságot ugyan élvezhettek, de általánosságban elmondható, hogy az örményeket a többi kereszténnyel együtt másodrangú alattvalókként kezelték. Egy átlagos örmény keresztény gyermekadót (devshirme) fizetett, a katonai szolgálatot pénzen váltotta meg, s mivel a hadseregből többnyire kizárták, fegyvert nem viselhetett, ráadásul sok helyen csak vallási szertartás során használhatta anyanyelvét, bíróság előtt nem tanúskodhatott muzulmán ellen és gyakran kellett speciális büntetőadót fizetnie. Az örmények elnyomását a három európai nagyhatalom, Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország is szóvá tette, s ugyan az Oszmán Birodalom hitet tett a kisebbség helyzetének javítása mellett, nem sok előrelépés történt: a fennen hirdetett tanzimat (újjászervezés) csak a gazdasági változásokra terjedt ki.

Az örmények öntudatra ébredése csak az 1860-as, 1870-es években történt meg (innen az elnevezés: hű nemzet, azaz milleti sadika). Az 1877-78-as török-orosz háború után Oroszországban látták meg szabadságuk garanciájának letéteményesét, de még a berlini kongresszuson is csak az autonómia hangoztatásáig jutottak el. De miután kiderült, hogy az oszmánoknak az örmények sorsának jobbra fordítására vonatkozó ígérete írott malaszt maradt, a diaszpóra (értelmiségi) tagjai is megmozdultak, s különböző pártokba és társaságokba tömörülve próbálták az otthon élők ügyét előbbre vinni. A birodalom létét fenyegető krízis idején az ellenséges oroszok által támogatott, autonómiát, egyenlőséget, fegyverviselési jogot követelő örmények a török kormányzat szemében a legsúlyosabb hazaárulást követték el: megbízhatatlan, ellenséges kisebbséggé váltak.

A Porta az örmények lecsendesítésére a hamidije lovasságot vetette be, a főleg kurdokból álló félkatonai szervezet kíméletlenül leszámolt az oszmánok provokációjára kirobbant felkelések résztvevőivel. 1895-ben Konstantinápolyban és az örmények lakta keleti provinciákban féktelen öldöklésbe kezdtek az ellenállást csírájában elfojtani igyekvő török hatóságok, aminek egyes becslések szerint akár 300 ezer örmény is áldozatul eshetett.

1908-ban felcsillant a remény, hogy az örmények végre egyenlő bánásmódban részesülhetnek, mikor a Szalonikiben állomásozó török harmadik hadsereg puccsot hajtott végre II. Abdul Hamid szultán ellen. Az ifjútörök mozgalomhoz tartozó tisztek célja „Európa beteg emberének” meggyógyítása, az európai normák megszilárdítása, a birodalom modernizálása volt. A mozgalom két szárnya, a liberális konstitucionalisták és a nacionalisták véleménye különbözött az örmények jogállásának megítélésében: a két csoport az 1902-es párizsi kongresszuson azonban dűlőre jutott a kérdésben, s az előbbiek befogadó, a kisebbségi jogokat biztosító álláspontja kerekedett felül. A sors fintora, hogy a nacionalista-technokrata ifjútörököket örmény szövetségeseik sokáig pénzzel támogatták, hiszen az általuk liberális reformernek gondolt új kormánytól várták az örmények jogainak biztosítását.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár