Az első modern népirtás

Élet az Oszmán Birodalomban

A mai Örményország területét a 15-16. században hódították meg az oszmán-törökök. Az örmények jórészt a keleti tartományokban, zömük falvakban, távol a városi központoktól élt, s úgynevezett milletibe szervezték őket. Bizonyos szabadságot ugyan élvezhettek, de általánosságban elmondható, hogy az örményeket a többi kereszténnyel együtt másodrangú alattvalókként kezelték. Egy átlagos örmény keresztény gyermekadót (devshirme) fizetett, a katonai szolgálatot pénzen váltotta meg, s mivel a hadseregből többnyire kizárták, fegyvert nem viselhetett, ráadásul sok helyen csak vallási szertartás során használhatta anyanyelvét, bíróság előtt nem tanúskodhatott muzulmán ellen és gyakran kellett speciális büntetőadót fizetnie. Az örmények elnyomását a három európai nagyhatalom, Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország is szóvá tette, s ugyan az Oszmán Birodalom hitet tett a kisebbség helyzetének javítása mellett, nem sok előrelépés történt: a fennen hirdetett tanzimat (újjászervezés) csak a gazdasági változásokra terjedt ki.

Az örmények öntudatra ébredése csak az 1860-as, 1870-es években történt meg (innen az elnevezés: hű nemzet, azaz milleti sadika). Az 1877-78-as török-orosz háború után Oroszországban látták meg szabadságuk garanciájának letéteményesét, de még a berlini kongresszuson is csak az autonómia hangoztatásáig jutottak el. De miután kiderült, hogy az oszmánoknak az örmények sorsának jobbra fordítására vonatkozó ígérete írott malaszt maradt, a diaszpóra (értelmiségi) tagjai is megmozdultak, s különböző pártokba és társaságokba tömörülve próbálták az otthon élők ügyét előbbre vinni. A birodalom létét fenyegető krízis idején az ellenséges oroszok által támogatott, autonómiát, egyenlőséget, fegyverviselési jogot követelő örmények a török kormányzat szemében a legsúlyosabb hazaárulást követték el: megbízhatatlan, ellenséges kisebbséggé váltak.

A Porta az örmények lecsendesítésére a hamidije lovasságot vetette be, a főleg kurdokból álló félkatonai szervezet kíméletlenül leszámolt az oszmánok provokációjára kirobbant felkelések résztvevőivel. 1895-ben Konstantinápolyban és az örmények lakta keleti provinciákban féktelen öldöklésbe kezdtek az ellenállást csírájában elfojtani igyekvő török hatóságok, aminek egyes becslések szerint akár 300 ezer örmény is áldozatul eshetett.

1908-ban felcsillant a remény, hogy az örmények végre egyenlő bánásmódban részesülhetnek, mikor a Szalonikiben állomásozó török harmadik hadsereg puccsot hajtott végre II. Abdul Hamid szultán ellen. Az ifjútörök mozgalomhoz tartozó tisztek célja „Európa beteg emberének” meggyógyítása, az európai normák megszilárdítása, a birodalom modernizálása volt. A mozgalom két szárnya, a liberális konstitucionalisták és a nacionalisták véleménye különbözött az örmények jogállásának megítélésében: a két csoport az 1902-es párizsi kongresszuson azonban dűlőre jutott a kérdésben, s az előbbiek befogadó, a kisebbségi jogokat biztosító álláspontja kerekedett felül. A sors fintora, hogy a nacionalista-technokrata ifjútörököket örmény szövetségeseik sokáig pénzzel támogatták, hiszen az általuk liberális reformernek gondolt új kormánytól várták az örmények jogainak biztosítását.

1. Francia igen
2. Élet az Oszmán Birodalomban
3. Török Trianon, deportálások, halálmenetek
4. Megtört a jég

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Féltek a középkori orvosok, hogy meggyűlölik őket, ha a leprát gyógyítják
• Már fiatal korában a világ legjobb orientalistái közé sorolták Goldziher Ignácot
• Különleges témákkal várják a látogatókat a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban 
• Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 
• Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához
• Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét
• Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
• Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában 
• Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál