A tíz elveszett törzs nyomában
2012. január 9. 08:39
A középkori Afganisztán zsidó kereskedőinek tulajdonított 150 pergamentekercset máris az új holt-tengeri tekercseknek kiáltották ki. A felfedezés új lendületet adhat a Bibliából ismert elveszett tíz törzs legendájáról szóló vitának is.
Korábban
Az afgán pásztor éppen egy farkasodúba lépett be elkóborolt bárányát keresve, ám csalódnia kellett: az állatnak nyoma veszett. A földön ekkor pergamendarabokra lett figyelmes, ami csak elsőre tűnt hétköznapi eseménynek.
Azóta már kiderült: az afganisztáni barlang 150 kéziratot és más egyéb olyan tárgyat rejtett, amelyet az ázsiai ország középkori zsidó közösségének tagjai hagytak az utókorra. Egyes vélemények szerint ez tekinthető a második legfontosabb felfedezésnek a holt-tengeri tekercsek megtalálása után.
A mostani eset körülményei nem egyediek, ahogyan azt a Héber Egyetem professzora, Haggai Ben-Sammai is megfogalmazta: „Számos ilyen történet van, mindig a bárányuk után kutató pásztorok fedezik fel”.
A kutatók jelenleg még vizsgálják a 11. századi, judeo-arab és judeo-perzsa nyelven íródott szövegeket. „Semmi kétség afelől, hogy autentikus szövegekkel van dolgunk, hasonlóak a korábban talált forrásokhoz” – fejtette ki Saul Saked professzor. A tekercsek között megtalálható Jeremiás könyvének másolata, Saadia Gaon középkori rabbi munkái, versek az elmúlásról és a gyászról, valamint könyvelések, amelyeket egy zsidó kereskedő jegyzett fel.
A professzor szerint a közösség a judaizmus karaita csoportjához tartozott. A mozgalom legfőbb jellemzője, hogy Szentírásként csak az Ószövetséget fogadja el, a Misna és Talmud előírásait elutasítja.
Ugyan eddig már 150 középkori szöveget sikerült azonosítani, még ez a szám is eltörpül a különböző egyiptomi zsinagógákban talált ősi források mellett, amelyek több százezerre rúgnak. Sajnos egy részük olvashatatlan, de Saked bízik abban, hogy az afgán tekercsek csak jéghegy csúcsát jelentik.
Robert Eisenman, a holt-tengeri tekercsek avatott szakértője szerint a felfedezés az Ázsiát és Európát keresztbe-kasul bejáró középkori zsidó távolsági kereskedők, a radaniták életére deríthet fényt. Ennél azonban fontosabb megállapításra is sor kerülhet: „Ha ez egy zsidó település része volt, akkor ez megerősíti azt a mítoszt, hogy a tíz elveszett törzs lakóhelyét is valahol itt kell keresnünk” – így a professzor.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
