Megjelent Gyarmati György Rákosi-rendszerről szóló könyve
2011. november 15. 10:45 MTI
Megjelent Gyarmati Györgynek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) főigazgatójának A Rákosi-korszak című könyve, amelyet Romsics Ignác akadémikus mutatott be hétfőn Budapesten.
Korábban
Romsics Ignác kiemelte: Gyarmati György fő kutatási területe az 1945 és 1956 közötti időszak, egyebek mellett foglalkozott Bibó István munkásságával és a politikai rendőrség működésével. A korszak történetéről öt tudományos könyve jelent meg, ezek között két idegen nyelvűt is kiadtak - fűzte hozzá.
Kitért arra, hogy a Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945-1956 alcímet viselő kötet átfogó elemzést ad a korszakról gazdag forrásanyagot felhasználva, a kiadványban megjelenő sok fotó és festmény pedig vizuálisan segít megidézni a korszakot. Az ötszáz oldalas könyvben elsősorban nem levéltári hivatkozások szerepelnek, hanem szakirodalmiak - tette hozzá.
A történész professzor kitért arra, hogy a korszak 12 évén belül vannak világosan meghatározható fordulópontok, ilyenek 1945, 1953 és 1956. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az 1945 utáni, néhány esztendeig tartó átmeneti időszak végének meghatározása "sok fejtörést okoz a szakmának". Rákosi Mátyás pártfőtitkár az 1947-1948-as esztendőket nevezte a fordulat éveinek, de ezt az elmúlt húsz évben sokan többféle szempontból megkérdőjelezték - hangsúlyozta.
Romsics Ignác szólt arról, hogy van olyan történész, aki 1947. február 25-re teszi a történelmi fordulópontot, amikor Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát a szovjet hatóságok elrabolták. Annak a véleményének adott hangot ezzel kapcsolatban, hogy a változás 1947-48-ban gyorsult fel és 1949-ben zárult le. A kötetből kiderül, hogy a szerző ebből a szempontból fontosabbnak tartja az 1950-es tanácsválasztásokat, mint az 1949-es új alkotmány bevezetését - tette hozzá.
Ismertetése szerint Gyarmati György az 1945-1956 közötti korszakot három részre osztotta a könyvben: 1945-47 a presztalinizálás, 1948-1952 a sztalinizálás, míg 1953-1956 egyszerre a desztalinizálás és a resztalinizálás időszaka volt. A szerző a kötetben annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Rákosi 1945-ös Szovjetunióból történt hazatérése óta lényegében a kommunista politikai erők gyakorolták a hatalmat, s ezt a kötet címével is igyekszik sugallni.
Gyarmati György rövid beszédében közölte: "annyi mindent nem beszéltünk ki", ide tartozik a Rákosi-korszak is. A könyv - amely egyben akadémiai doktori disszertációjának is az alapja - születéséről elmondta: "akárhogy is akartam írni az ÁVH történetét, mindig a Rákosi-korszak kerekedett ki belőle".
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
