Lignitbűnök: a Rákosi-korszak bukott bányamérnök-pere

Az 1945 után meginduló, elsősorban ipari jellegű újjáépítés a hazai gazdaság egyik legfontosabb energiahordozó-forrásává tette a szénbányászatot, amelynek az 1949-ben megváltozott piaci feltételek is nagyobb hangsúlyt adtak. A szénvagyon azonban nem volt korlátlan. Sem az ország természeti adottságai, sem pedig a bányák technikai elmaradottsága nem tette lehetővé, hogy megteremtsék az ötéves terv által meghirdetett vas és acél országát. A politikai érdekeknek alárendelt gazdaságpolitika sikertelenségének magyarázata és kivizsgálása így politikai üggyé vált. De Péter Gábor állambiztonsági gépezete sem tudott bedarálni mindent. Az 1951 és 1954 között zajló ún. bányamérnök-per egyike volt a félresikerült ügyeknek.

A politikai vezetés bűnbakképzéssel akarta megtalálni a vélt felelősöket: Gerő Ernő nehézipari miniszter 1951-ben arra adott utasítást, hogy kutassák fel az erőltetett kitermelés dacára visszaeső ágazat felelőseit. A szénbányászat recessziójának okozóit a „politikailag megbízhatatlan” szakemberekben vélték fellelni. A „burzsoá” bányamérnökök a vádak szerint külföldi felbujtásra szabotázscselekményeket hajtottak végre, bányaszerencsétlenségeket idéztek elő, és szándékosan megsértették a „tervfegyelmet”. A külföldi szálat a Nyugatra emigrált Chorin Ferenc személye szolgáltatta, aki „felbujtóként” adott megbízást a „szabotázsra”. A vádak „valóságalapjához” tartozott, hogy egy 1951-es akadémiai vita során a későbbi gyanúsítottak a felszínhez közel található lignit kifejtése mellett érveltek – hogy a kényszerű tervutasítás előírásainak megfeleljenek –, nem pedig a mélyebben fekvő barna- vagy alapszén nehezebb kitermelését javasolták. Ebből konstruálták meg, hogy a mérnökök gyengébb minőségű szenet akartak kitermeltetni, a jó minőségűt viszont egy óhajtott politikai fordulat utánra tartogatták.

A bizalmas, hálózati nyomozás 1951 májusában kezdődött, az első letartóztatásokra 1952. augusztus 6-án került sor. Az államvédelem által a vizsgálat folyamán letartóztatott összesen tizenhárom gyanúsított mindegyike megbecsült, közismert bányaipari szakember vagy tapasztalt mérnök volt: Vargha Béla, dr. Káposztás Pál, Krupár Géza, Hansági Imre, dr. Vitális Sándor, Dzsida László, dr. Mohi Rezső, Heinrich Henrik, dr. Schmidt Sándor, hogy csak néhány nevet említsünk.

Az ügy ellenőrzése a legmagasabb szinten folyt: Péter Gábor személyesen vett részt kihallgatásokon, Gerő Ernő pedig újabb tárgyi bizonyíték gyűjtésére adott utasítást. Az ÁVH módszerei nem tértek el a korábban megszokottaktól. A nyomozati szakaszban mindennapos volt a testi fenyítés, a lelki ráhatás, a zsarolás, sőt, feltételezhető a gyógyszeres „kezelés” alkalmazása is. A többségükben idősebb letartóztatottaktól a vallomásokat napi rendszerességgel – esetenként 30–40 órán át – kényszerítő eszközökkel csikarták ki. Az ÁVH által vezetett nyomozati szakasz fontos része volt a napi fogdahálózati jelentések begyűjtése a „zárkaspicliktől”.

1953 tavaszán az ÁVH új módszerekkel és új koncepcióval lényegében újrakezdte a vizsgálatot. Nem sokkal később azonban változás állt be: 1953-as Nagy Imre-féle politikai fordulat és a „szocialista törvényesség” meghirdetése ugyanis enyhébb kihallgatási módszereket eredményezett. A vizsgálati főosztály maga ismerte el 1953-ban, hogy „az őrizetesek meg nem engedhető, törvénytelen eszközök alkalmazása után vallottak […], az ügyben olyan dokumentum, amely jogi erővel bírna, nem áll rendelkezésünkre”. A pert viszont, így vagy úgy, de le kellett folytatni, hiszen az államvédelem, illetve a belügy tekintélyéről volt szó.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai