Sztálin titokban kínoztatta a német diplomatákat a világháború után

A The Diplomatic Secrets of the Third Reich című új könyv szerzője a hírhedt moszkvai börtön, a Lubjanka archívumainak titkosítás alól való feloldása után jutott erre a következtetésre.

Alekszej Matvejevics Sidnyev hírszerző főnök Sztálin megbízásából esküdött bosszút azon német diplomaták ellen, akik Moszkva szerint elárultak és hátba támadták a Szovjetuniót. A Molotov-Ribbentrop paktumot – amely a keleti érdekszférák elkülönítése mellett a két fél egymás meg nem támadásáról rendelkezett – felrúgva Hitler 1941 júniusában lerohanta a Szovjetuniót. Sztálin úgy gondolta, hogy a háborúért egyértelműen azok a német diplomaták tehetők felelőssé, akik a náci vezetés alatt szolgáltak.

A könyvben W.S. Christoforow leírja, kik voltak azok a németek, akiket Sztálin be akart börtönözni. A lista élén Hitler külügyminisztere, Joachim von Ribbentrop állt, de őt a szövetségesek fogták el, majd ítélték el Nürnbergben. 1945. augusztusban Sidnyev már arról tájékoztatta Sztálint, hogy sikerült elfogni 374 diplomatát Németországban és más, a Vörös Hadsereg által megszállt európai országban.

Fritz Grobb bagdadi nagykövet, Carl Clodius romániai speciális megbízott, valamint a Bulgáriában szolgálatot teljesítő Herbert von Richthofen és Adolf-Heinz Beckerle több tucat katonai attaséval és diplomatával együtt került a vádlottak padjára; ők 25 évet kaptak. Az elraboltak fele visszatérhetett hazájába, de voltak, akik a Lubjankában, míg mások a munkatáborokban vesztették életüket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye