2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Vasútfelújítás veszélyezteti az athéni Tizenkét Isten Oltárát

2011. február 25. 15:16

A görög régészek kilátástalan harcot vívnak az athéni Tizenkét Isten Oltára megmentéséért, amely könnyen elképzelhető, hogy a közelben folyó építési munkálatok áldozata lesz.

A Pireusz-Kifisszia vasútvonal (ISAP) felújítási munkálatai az utóbbi évek egyik legizgalmasabb régészeti felfedezését tették lehetővé. Az archeológusok úgy vélik, hogy az Akropolisz északnyugati lejtőjén levő, az ősi agoránál talált maradványok a Tizenkét Isten Oltárához tartoznak. A felfedezés azonnal lázba hozta a görög régészeket, akik szerint ezzel akár az ősi Athén térképe is megváltozhat. „Thuküdidész csupán néhány emlékművet említ történelmi munkáiban” – mondta el Androniki Makri régész. „Ezek közül azonban csak keveset találtak meg. Ha azt kérdezik, mit kell nekünk, görögöknek tennünk ezekkel az emlékművekkel, akkor azt mondom: meg kell védeni és be kell mutatni őket” – tette hozzá.

A Tizenkét Isten Oltára szinten teljes egészében az ISAP-vonal alatt van eltemetve. A tervezők ugyan nem hagytak elég időt arra, hogy a szakemberek információt gyűjtsenek a területről, a régészek mégis „száz százalékig” meg vannak győződve, hogy az ásatások során az oltár egyes részei kerültek elő. „Az oltár régészeti jelentősége teljesen nyilvánvaló a kutatók előtt” – mondta el Angelos Matthaiou, a Hellén Epigráfiai Társaság elnöke. „A felszínre került új bizonyítékokat ilyen rövid idő alatt nem lehet teljesen megérteni – ezt a szakemberek is tudják. Nemcsak az oltár, hanem az agora korai történetét is alaposabban meg kell vizsgálni hozzá” – magyarázza Matthaiou.

Thuküdidész szerint az oltárt Peiszisztratosz uralkodása alatt a türannosz unokája készítette. A perzsa háborúk során az emlékművet lerombolták, s néhány évtizedig nem építették újjá. 1891-ben az Athén-Pireusz vasútvonal építésekor csak az agora egy kis részét tárták fel; a szakemberek akkor nem tudták megmondani, pontosan mely műemlékek vannak veszélyben, így nem is tették meg a szükséges óvintézkedéseket. A szakemberek ma azt mondják, hogy az építkezés idején kevés kár keletkezett a műemlékben, annak ellenére, hogy a sínek csak alig épültek magasabbra az oltárnál.

Az ISAP vezetői a munkálatok befejezését szorgalmazzák, a régészek viszont azt szeretnék elérni, ha tovább folytathatnák az ásatásokat, hogy ezzel még teljesebb képet kapjanak a topográfiáról és az athéni mindennapokról.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár