A világ első felhőkarcolója

Jóval a bibliai városfalak leomlása előtt, Jerikó lakói a vadászó-gyűjtögető életmódról áttértek a mezőgazdálkodásra, letelepültek a Jordán-folyó menti oázisba, majd a város szélén egy titokzatos, 8 és fél méter magas kőtornyot építettek.

A régészek 1952-ben leltek a világ első középületének tartott építményére, s azóta folyik a találgatás a „felhőkarcoló” megépítésének eredeti céljáról. Számítógépes mérésekkel sikerült megállapítani, hogy az építményt a nyári napforduló jelzésére használták, s egyben megpróbálták a még nomád életmódot folytatókat rávezetni a mezőgazdálkodásra.

„A tornyot egy hatalmas építkezési projekt keretében húzták fel. Az emberek sokáig és keményen dolgoztak rajta” – mondta el Ron Barkai, a Tel Aviv-i Egyetem régészeti tanszékének oktatója. A kúp alakú, kilenc méter átmérőjű torony koncentrikus kőkörökből áll, hozzá egy zárt lépcsővel. A régészek egyértelműen kizárták annak a lehetőségét, hogy a „felhőkarcolót” temetkezési célokra használták volna.

Barkai kollégáival együtt kiszámította, hogy a környező hegyek akkor borították árnyékba az épületet, amikor a nap a leghosszabb ideig látható az égen. Az árnyék pontosan a toronyra vetült, s onnan terjedt tovább az egész falura. „A torony ebben a korban a hatalmi erőforrások közötti harcok indikátora, s azt demonstrálta, hogy egyes személyek hogyan aknázták ki a lakók félelmét, majd győzték meg őket az építkezés szükségességéről” – nyilatkozta Barkai.

A kutató szerint a torony a félelem és az inspiráció forrása volt, ez pedig egyáltalán nem számított egyedinek akkoriban. Sőt, ennek ma is látjuk jelét, jó példa erre a párizsi diadalív. Barkai elmondta: a mezőgazdálkodásra való átállás nem ment zökkenőmentesen. „Ez volt az az idő, amikor a hierarchia kialakult, a vezetőréteg helyzete pedig megszilárdult. A mezőgazdálkodás bizonyos emberek hasznára vált, mivel fölösleget termeltek, azt tárolták, majd elosztották egymás között. Sokkal nehezebb volt ez a fajta életmód a neolitikum ezen szakaszában. Úgy gondoljuk, hogy a torony megépítésével az áttérésre próbálták meggyőzni az embereket”.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"