Műkincstolvajok és alvilági rejtélyek

Intellektuális kihívás?

Persze a világ más tájain is loptak el nem egyszer nagy értékű műkincseket múzeumokból, kihasználva a biztonsági rendszerek alkalmi hiányosságait, de az Interpol szerint a különösen gazdag francia és olasz intézmények a legsebezhetőbbek. A nemzetközi bűnüldöző szervezet tavaly létrehozott listáján, amely a lopott műkincseket sorolja fel, 35 ezer alkotást tartanak nyilván.

Karl Heinz Kind, az Interpol lopott műkincsekkel foglalkozó osztályának vezetője csak legyint arra a romantikus, krimiket idéző feltevésre, hogy gazdag gyűjtők állnak az ilyen bűncselekmények mögött. Úgy véli, valójában inkább olyan bűnöző csoportok tetteiről van szó, amelyek egyfajta intellektuális kihívásnak tekintik akcióikat.

Robert Wittman volt FBI-ügynök - aki gazdag philadelphiai művészeti szakértőnek adva ki magát sikeresen felvette a kapcsolatot egy francia bűnbanda tagjaival, hogy segítsen a francia rendőrségnek egy 2007-ben Nizzából ellopott lopott Monet-kép és más műalkotások felkutatásában - elmondta, hogy a csoport tagjai szinte büszkék voltak mesterfogásukra, amelyért úgymond keményen megdolgoztak. Egyikük még azzal is eldicsekedett, hogy a lopást "hét hónapig tartó felderítés előzte meg." A banda tagjai azt állították, hogy 75 értékes lopott festmény és műalkotás van a birtokukban, de Whittmannak nem volt lehetősége a "kínálat" megtekintésére, mert a bűnözőket időközben letartóztatták.

Az egykori ügynök könyvet írt tapasztalatairól, Priceless (Felbecsülhetetlen érték) címen. Szerinte a francia műkincstolvajoknak országszerte vannak sejtjeik, amelyek tudnak egymás működéséről. Ha egy marseille-i csoportnál jelentkezik egy vevő, arról tájékoztatják a többi sejtet. Senki sem űzi a műkincslopást egyedüli foglalkozásként, csupán időszakos "tevékenységnek" tekintik.

Wittman mások között Bernard Jean Ternus francia bűnözővel is találkozott, az illető azóta már a texasi Big Spring börtönének lakója. A megbeszélésre, amelyen más álcázott FBI-ügynökök is részt vettek, három éve Miamiban, egy jacht fedélzetén, pezsgő mellett került sor. Eredetileg azokról a képekről tárgyaltak, amelyeket - egy Monet-festményt és három másikat - 2007-ben rabolt el öt álarcos a nizzai múzeumból, alig négy perc leforgása alatt. A bűnözők egyike motorkerékpár-üzlet tulajdonosa volt, a másik bulldózerkezelő. Ternus mellesleg arról is tájékoztatta Wittmant, hogy három Picasso-képpel is szolgálhat, amelyet a festő unokájának a lakásából hoztak el nem sokkal korábban.

Azt, hogy valóban Ternusék emelték-e el ezeket a Picasso-alkotásokat, nem tudni, ám Wittman azt állítja, hogy e-mailen kapott egy fotót, amelyen az ellopott képek voltak láthatók egy olyan újság mellett, amely egy héttel a lopás után jelent meg. A két festmény és egy rajz azóta előkerült, ám Olivier Baratelli, a Picasso-család ügyvédje azt mondta a The New York Timesnak, hogy senki nem kért "váltságdíjat" visszaszolgáltatásukért. Ő maga semmiféle magyarázatot nem talált az esetre, szavai szerint az ma is rejtély.

1. Mindennapos aggodalmak
2. Intellektuális kihívás?
3. A rablás emléke továbbra is kísért

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma